2010. május 26., szerda

Ha nyílnak már a pipacsok


Schäffer Erzsébet: Pipacsvirágom ( részlet)


"Az átkozott sorompó persze megint akkor ereszkedett le, pont három kocsival az orrom előtt, amikor rohannom kellett. Pillanatok alatt várakozó autósor kígyózott a hátam mögött, Kiszálltam. Meleg május volt, eső utáni ragyogás. A sorompótól nem messze árok, a partja tele frissen nyílott égőpiros pipaccsal.
A reggeli nap melegen tűz. Elsétálok az árokig. Az első szál pipacsot csak megszokásból tépem le. Még gyűrött a szirma, kisimítom, zsenge tűz az egész elröppeni készülő virág. A zöld szár szúrós és erős, tartja keményen a leheletfinom szirmokat, mintha össze se tartoznának, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. És mégis egy tánc az egész virág. Egy eskü, egy fogadalom, sikoltó, finom szemérmes gyönyör ez az apró útszéli gyom. Lázadó, szerelmes virágok. Pipacsok… egy egész pipacsmező."

10 megjegyzés:

  1. Pipacsokról mindig a második osztály és életem első Váci Mihály verse jut eszembe, Szeretem őket, szépek.

    VálaszTörlés
  2. Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben

    Búza, búzakalász!
    véle szél hadonász:
    hajlik, lengedezik,
    amíg cseperedik.
    Búza, búzakalász.

    Színe még nem arany:
    mint a fű, csak olyan.
    Szerte búzamező
    zöld színben repeső,
    - színe még nem arany.

    Amíg érik a mag,
    lassan, jó nap alatt,
    - könnyű kis pipacsok
    szirma, lángja lobog,
    amíg érik a mag.

    Messze virítanak.
    Lenge szirmaikat
    rázva vérpirosan,
    mag felett magasan,
    messze virítanak.

    Tőlük piros a táj!
    _"Ime itt van a nyár!"
    Őket nézegetik,
    szép csokorba szedik.
    Tőlük piros a táj.

    A zöld búzamezők,
    észrevétlenek ők!
    De lehull a pipacs,
    s felragyognak a nagy
    érett búzamezők!

    VálaszTörlés
  3. Bogarantyú, mesélj a második osztályról is!
    Ott kellett elmondanod a verset?

    VálaszTörlés
  4. A másodikos olvasókönyvben volt, és talán volt ott egy Juhász Gyula részlet is. Akkoriban még a kicsiknek is jutott igazi irodalom.

    Szerettem, ahogy az év vége felé a negyedik emeleti ablakain besütött a nap. Sok kis földszíntes, egy emeletes ház között tornyosult az iskola. Nem volt jó környék - ez még a Ferencváros kivirulása előtt volt, amikor még József Attila is ráismert volna gyermekkora helyszíneire. A pedellusi lakás udvarán volt egy eperfa, a Thaly Kálmán utcai közértben volt jégkrémes hűtő, a Márton utca sarkán pedig Kojak nyalókát és Limo port is árultak.

    Délutánonként Magdi néni a Haller térre vitt minket, keddenként a Kun Béla térre jártunk, de gyakran mentünk az Asztalos János Ifjúsági Parkba is (ma újra Orczy kert). A munkásmozgalmi emlékműben denevéreket kergettünk, a bokrokban bunkereztünk, télen nejlonzacskón szánkóztunk, tavasszal a fűben gurultunk le a focipálya melletti kis domboldalon.

    Keddenként volt különtorna, szívecskés C-vitaminos cukrot kaptunk utána. Havonta az Alfa Moziba mentünk, néztük a szovjet nyuszi és a láncdohányos farkas kalandjait, na meg a tavasznak ama 17 pillanatát, November 7-re az István, a királyt, április 4-re a Tizedest, mert az oroszok még a spájzban voltak.

    Budakeszire mentünk Vadasparkba az úttörőcsapattal, a Népligetben volt az akadályverseny a fegyveres erők napján. Először olvastam Karithyt, Mórát, Gárdonyit, először táboroztam, és akkor vettük az első számítógépünk.

    Jó év volt, az 1984-85-ös tanév...

    VálaszTörlés
  5. Húúú, Bogaranytú, ez ám a visszaemlékezés és beszámoló. Gazdag gyerekkor, jó élmények, igazi maradandóak.
    Bocs', hogy most a nyuszikát és a láncdohányos farkast említem meg elsőnek, de valami szédítő páros voltak. :-)Nagyon szerettem őket még felnőtten is.
    Meg aztán Stirlitz, odaszegeztem magam mindig a TV elé anno.Illetve ő szegezett engem oda.
    Ahogy leírod a helyszíneket nagyon élvezetes. Szinte látom az eperfát, a kojak nyalókát is szopogatom. Néha azt élveztem, hogy beleharapok, és ott marad a fogam nyoma benne.:-)Jó, hogy nem törtek ki!
    Nylon zacskón szánkózás? Hát ez jó!:-))))
    Köszi az írást!

    VálaszTörlés
  6. A nyuszis-farkasos rajzfilmnek a címe: 'No megállj csak' volt, és most leírom fonetikusan is oroszul: Nu, pagagyí!
    :-)))
    A farkas csíkos pólója és nadrágtartós nacija külön szám volt!:-)

    VálaszTörlés
  7. Igen, igen, emlékszem a címére, csak valamiért most nem ment a ciril gépelés... A kedvenc részem az olimpiás volt, azt néha még ma is megnézem YouTube-on.

    A régi Skála és Centrum szatyrok nagyon tartósak voltak, és eszméletlenül jól csúsztak. Már alig vártam, hogy Kószáék vegyenek valamit a Corvinban, vagy a Fehérvári úti Skálában (aminek a helyén most az Allee áll), hogy megkapjam valamelyik régebbi szatyrot. Mert akkoriban nem úgy ment az, mint manapság...

    Az volt a legjobb, ha valahonnan tudtunk szerezni hullámkartont, azt bele a szatyorba, és már is luxus szánkánk volt. Ez utóbbit a fellocsolt iskolaudvaron kialakított korcsolyapályán is használtuk. Mennyivel izgalmasabb is volt az élet akkoriban!

    VálaszTörlés
  8. http://www.youtube.com/watch?v=JBfCgY35yWg&feature=related

    Bogarantyúnak ajándékba. Majd az olimpiásat is megkeresem!:-)

    VálaszTörlés
  9. http://www.youtube.com/watch?v=sXhFidw8KdM&feature=related

    Azért a szánkózásotok nem volt semmi!:-)

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm, most a fél iroda nosztalgiázik. Az a fele, aki emlékszik ezekre.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu