Ez a hétvége érzelmileg elég sűrű:
Apu halálának kerek évfordulója, rá egy napra születésnapom, ünnep és gyász közel egymáshoz. Pár óra különbséggel Apu majdnem a születésnapomon halt meg.
Mindig csendesek az ünnepek nálunk egyébként is, 15 éve pedig temetőbe menés után hamarosan születésnapi tortázás is következhet.
Külön tudjuk választani a két eseményt, mivel bulizós születésnapjaim soha nem voltak, a két évforduló elfér egymás mellett egy hétvégén is, mert idén éppen erre a két napra esik.
Jut idő mindenre, jut életre halálra, de inkább jusson az életre!
Így legyen!
"Szeretek
élni.
Néha persze rajtam is
eluralkodik a vad, kétségbeesett, elviselhetetlennek tűnő szomorúság, de már
túl vagyok rajta, tudom, hogy pusztán létezni, életben lenni nagyszerű dolog."
(
Agatha Christie)