Az első hó

Íme, megjött! Igaz, hogy még csak mutatóban látható, de most is esik. Lehet, hogy több is lesz?

Történéseim

Tegnap este esett az eső, ma már napsütéses idő volt, de jól felöltöztem mikor kimentem, nem hiányozhat már a sapka sem az utcán. Mindig változik az időjárás, soha nem nyugszik le hosszabb időre igazán, de ez így jó. Sok örömöt ad a változatosságával.

Tegnap reggel még 7 óra előtt odamentem az oltási pontra, és beadattam a 3. oltást. Már volt ott egy kis sor, de elég hamar bekerültem. Mikor kijöttem az épületből, már hosszú sor kígyózott az utcán. Pfizert kértem, lehetett választani. Nem tudok nagyon mást tenni magamért, mint hogy beoltatom magam. Ki kell mennem az otthon biztonságából néha, és ez mindig veszéllyel jár. Maszkot teszek, kezet mosok, rendszeresen fertőtlenítem a mankóm.

Ma is voltam orvosnál, a postán és egy bankban. Fárasztó napom volt, most itt ülök a gép előtt és pihenek.

7 volt az éhgyomri  vércukorszintem a legutóbbi laboratóriumi vizsgálaton, ami óvatosságra int. Vigyáztam az evéssel azóta ( semmi édesség, teljes kiőrlésű rozskenyér, barna rizs stb), ma már 6 volt az érték az orvosnál, és ez jó. Holnap kell mennem a laboratóriumba újra vérvételre. Remélem, nem leszek cukorbeteg, mert egyáltalán nem hiányozna az életemből ez a betegség. Azt mondta az orvos, hogy sokat mozogjak, de hogyan tegyem ezt meg? Sehogy sem tudom megvalósítani. 

Szinte hihetetlen, hogy hamarosan itt van advent első vasárnapja. Szép időszak vár ránk. Számomra kedves idő jön el, mint minden évben, és én ki akarom élvezni. Lassan vége az ősznek, közeledik a tél, ami szintén szép évszak, és én nagyon várom. Elővettem a téli bögréimet is már.:) Számomra ez évszakváltást jelent.

Ez történt velem mostanában, az utóbbi napokban. Volt bennük mindenféle, de megcsináltam, és ez jó érzéssel tölt el.

Egy békés este

Egyik nap eljött az este, egy olyan igazi, csendes. M. itt volt, és olvasott, égett az olvasólámpa, és ő beletemetkezett a könyvekbe, mert egyszerre kettőt olvasott. Ugyanazt franciául és németül. A francia tudása kevés, így először elolvasta németül, utána franciául a mondatokat. 

Ültem, és csak néztem. Ő nem vette észre egy darabig. Én raktároztam a látványt, hogy itt van, hogy nem vagyok egyedül, lesz mire emlékezni később.  Békés este érkezett el hozzánk. Ilyenre vágyik az ember mindig. Nincs Híradó, hírek, internet. Először gondoltam arra, hogy tájékozódni kellene a külvilágról. De nem! Most nem. Maradjon a világ a lakásomon kívül ezen az estén.

Utána odamentem a könyvespolchoz, és találomra levettem egy könyvet. Petrik Adrien: Asszony és háza volt. Meggyújtottam az én olvasólámpámat, és én is elkezdtem olvasni. Ez a könyv ehhez a nyugodt estéhez nagyon illett. Vannak könyvek, melyeket ha előveszek kifejezetten megnyugtatnak. Maga az írás és a képek is. Ez a könyv éppen ilyen. Vannak ilyen blogok is. Képek és az írás, mely a lelkünk mélyére hatol.

M. utána felnézett a könyvből, és mesélt róla. Figyeltem, hallgattam, és arra gondoltam, hogy emlékezni fogok erre az estére, ha már nem lesz itt velem. Az este hangulata belém ivódott. Régen voltam ennyire nyugodt, és az életemmel megbékélt. Talán azóta sem. 

Mai siker

Ma végigmentem egy számomra hosszú utcán a mankómmal. Ritkán teszem meg, mert nagyon nehéz nekem a járás. Ezért is vagyok sokat a négy fal között. Megvettem a jövő évi naptáramat, el kellett mennem egy írószer boltba érte. Kockázatos volt a dolog, mert nem tudtam, hogy árulják-e már a jövő évi naptárakat, de bíztam benne, és bejött  a remény. Voltam gyógyszertárban is. 

Hazafelé már taxival jöttem, nem tudtam volna végiggyalogolni azt az utat újra, amit egyszer már megtettem. Hova jut az ember  idős korára? Ezen gondolkoztam közben, de örültem is, hogy megtettem, amit mára terveztem. Tegnap még féltem attól, hogy nem fog menni. 

Milyen apró dolgoktól félek. Pedig nem kellene. Miért a félelelem? Nem segít, csak ront a helyzeten.

Nagyon kedves volt a fiatal taxisofőr. Segített be-és kiszállni, és jó pihenést is kívánt búcsúzáskor. Szeretem az olyan embereket, akik szívesen végzik a munkájukat, és nem csak kötelességből teszik.  Ma találkoztam egy ilyennel. Ezért is jó volt a mai nap.

Jó lenne, ha tudnék buszt használni, de a lassúságom miatt nem tudok. Mióta egyszer rám csukták az ajtót, azóta nem merek. Így taxira költöm a pénzem, ha messzebbre megyek. Többet kellene mozogni pedig, de nem tudok.

Nem telt el hiába  a nap, és hálás vagyok a sorsnak érte. Kegyes volt hozzám. Milyen apró dolgokon múlik az öröm.

A mai nap

Ma egész nap sötét borította a világot ezen a helyen, ahol élek, a Napnak még csak nyoma sem volt. Csak a fák sárga levelei világítottak reggeltől estig. Hányszor írtunk már arról, hogy világítanak a sárga levelek novemberben. Még vannak a fákon, a földön is egyre több. Valóságos szőnyeg borít mindent, és ez nagyon szép. Nekem nagyon tetszik, és sokan vagyunk így ezzel, ahogy olvasom a blogokban. Hasonló ízlésűek gyűltünk itt össze, és cserélgetjük a gondolatainkat az őszről.

Szösszenetek Márta blogját olvastam egy kicsit vissza vasalás után, és éppen arról írt valahol, hogy készített magának egy kávét. Nosza, én is csináltam egyet, és a  leveleitől lecsupaszított fákkal díszített csészémből iszogatom most éppen.

Délután fél 5 van, és már sötét. Eljött a mécses gyújtásának az ideje. Pislákol, és a környezetének megadja a fényt, melynek látványa mindig örömmel tölt el. Ez sem újdonság részemről.

Írtam most pár sort, mert kedvem volt néhány semmitmondó mondathoz a mai  időjárásról, a sárga színről, egy kis házimunkáról, kávézásról, blog olvasásáról és írásáról. Még gondolkozom, hogy kitegyem-e a blogomba, mert annyira kevésről szól. Azt hiszem mégis közlöm. Nem kell mindig fontos dolgokról írni, én legalábbis ritkán teszem. 

Ezzel be is fejezem. Csak ennyit akartam írni.:)

Levél

Magára maradt az ág hegyén, az eddigi otthonában. Mögötte a kék ég, és ő sárgán világít. Még tud világítani, még tud adni szépet és rácsodálkozni valót. Hányan tudják ezt tenni maguk és mások örömére, mikor elmúlt már az idő fölöttük akkor is. Milyen jó adni régen is, ma is. Ez adja az élet egyik értelmét. Erről olvasunk könyvekben, blogokban, megéljük a való életben, és ez annyira jó!

Egyedül maradt a levél, mint ahogy annyian érezzük ezt a saját őszünkön. Én legalábbis érzem és tudom. Ma valahogy jobban, mint máskor.