2017. január 11., szerda

Késő


estig dolgozom, a buszmegállóból egy utcai hőmérőre látok, és a hidegtől könnycseppes szememmel látom a mínusz 9 fokot, felhúzom a kesztyűmet. Este úgyis előkerül a kézkrém, mert a hideg érzékennyé, pirossá teszi a kezem. A január fehér és hideg.
Lassan itt van az iskolákban a félév a gyerekek fele üldögél tanulás nélkül, mert már úgyis mindegy, a másik fele belehúz, hátha menthető még, ami menthető. Mi pedig ott vagyunk biztatónak, segítőnek, olykor kemény kényszerítőknek azok számára, akik úgy gondolják úgyis mindegy, és a meggyőzés sem használ. 
Szerencsére vannak olyanok, akik tudják, hogy tanulni kell, sőt élvezik is.

2017. január 9., hétfő

Hóra


ébredni gyermeki érzés. Csendesen surrognak az autók kerekei, és lapátok kaparó hangjai a fülemben. 
Kikelünk gyorsan az ágyból, és ha aznapra hosszan tartó kinti programot nem terveztünk, akkor is csinálunk. A Fertő tó vízéből jég lett, takarója hó. Utána jöhet a már említett csárda meleg cserépkályhája, kellemes beszélgetés a pincérrel, és tart továbbra is a gyermeki öröm.

2017. január 7., szombat

Itt


az új év, és én nem fogadtam meg semmit. Egy dolog nagyon  kell, az egészség, most ért meg igazán bennem a gondolat ezzel kapcsolatban. Az nem fogadalom, hanem kívánsága a jelenlétének, és ezt kívánom másoknak is.
Hideg van, jól felöltözöm. Holnap ugyanis kimegyünk a Fertő tóra, de csak egy rövid időre egy baráttal, hogy aztán annál jobban essen a forró halászlé egy közeli csárdában.
Jól telt a karácsony, jól a szünet, a szilveszter nyugodtan és itthon, az új év szintén.
Süllyed a hőmérséklet már, január van, itt az ideje ennek az időjárásnak. Minden évszakot meg akarok élni. Jobban vagyok, és erre már képes is vagyok.

Boldog, egészségben gazdag új évet kívánok!

2016. december 29., csütörtök


Eltelt a karácsony. Voltak félreértések, helyzetek tisztázása. Ki kihez megy. Természetesen fordítva tudtuk, aztán átbeszéltük, és nálam találkoztunk. 
Esemény!
Szarvasdíszítéses mániám  van, így esett, hogy ugyanazt a plédet vettem meg korábban, mint amit anyutól ajándékként  karácsonyra. De legalább más színűt, és az javít a helyzeten. 
Másnap jött Martin is a srácokkal, velük is ünneplés. Karácsonyfa mellé virág is járt( Éva nap).
Nem folytatom tovább, olyan volt a karácsonyunk, mint amit az ember kíván, végül meg is kapja, és örül neki.

2016. december 22., csütörtök

Látom


az alagút végét. Ott fénylik előttem karácsony, és én szinte mindent befejeztem. Holnap még két dolog vár rám, amit el kell intéznem, aztán jöhet az ünnep, a szépség, a megnyugvás. Így remélem.
A munkahelyi karácsony - melynek én voltam a szervezője -, sikerült, után a kollégákkal leültünk beszélgetni, és az általunk készített vagy vett ételeket elfogyasztani.  
Jól vagyok, megvan az a gyógyszer, amely segít. Nagyon sok minden kémia az emberi testben, az akarat, hogy jobban legyek, van amikor nem használ, gyógyszerek kell pótolni ami hiányzik belőle, pedig valaha megvolt. 
Micsoda megkönnyebbülés, hogy nem könnyben úszik a szemem naponta.

Kívánok nektek áldott karácsonyt, teljesedjen be mindenkinek úgy, ahogy elképzelte.

2016. december 14., szerda

Karácsonyi műsor


Próbáljuk a karácsonyi műsort kisebb nagyobb nehézséggel. Hol ez a szereplő nincs, hol a másik, hol az egyiknek fáj a feje, hol a másiknak, és nem jelenik meg. Az ének sem megy úgy ahogy kellene. Aztán ma, a műsor előtt kezd összeállni minden. Kiülnek önként az ebédlőbe, és énekelnek. Van remény, hogy minden rendben megy holnap. A fa is feldíszítve áll már. 
A műsor után kicsit iszogatunk, eszegetünk a kollégákkal beszélgetünk a tanáriban emelkedett hangulatban, a műsor teszi azzá remélem, és maga a közelgő ünnep, mely egyre inkább bennünk van már.

2016. december 10., szombat

Mivel


Advent van, és érdeklődtetek felőlem, elmondom, hogy betegség és ihlethiány miatt voltam távol. A betegség múlóban, az ihlethiány tart még mindig, Dolgozom a betegszabadság után. Új főnökkel kezdtük, meg kell szokni, neki is minket.
Fő a kávé, kinn vannak az adventi kellékek, és próbálom azt a bizonyos hangulatot is elővarázsolni bennem, Jön a sötétedés, fénylik a gyertya az év eme szép szakában.
Legyen nektek jó, vigyázzatok magatokra!

2016. július 1., péntek

Összeszedettség

Nem mindig tudtam rendezett és összeszedett lenni, gyermek- és ifjúkoromban, a felelések nem sikerültek az izgulások miatt. 
Az idő elteltével jobban átgondolom mit akarok mondani, sorrendbe teszem a gondolatokat, és mikor sorra kerül, hogy előadjam őket, akkor úgy történik minden, ahogy akarom, nem felejtek el semmit. Kész csoda! Belőlem ennyi is kitelik, haladok az úton. 
Nyugodt vagyok közben, csak utáni dőlök ki/ el/ hanyatt a fáradtságtól, mert mégsem tökéletes minden a világomban. 



2016. június 24., péntek

Blogról újra...

Vágyam a lényegre törő fontos, de akár a semmi lényegeset is átadó rövid tömörség írásaimban, melyben azért benne van a közlendőm.
Hosszú út vezet a rövidségig. 

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu