József Attila: Kopogtatás nélkül
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethesz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
.jpeg)
De jó hogy ezt a verset posztoltad,köszönet érte!🙏❤
VálaszTörlésEdit
Kedves Edit! Örömmel tettem, szeretem ezt a verset.
TörlésMegkapóan szép és egyszerű!
VálaszTörlésSzeretem ezt a verset is! :)
VálaszTörlésÚgy szeretem ezt a versét. :) Az egyik legtragikusabb életű költőnk, és már gyerekként "beleszerettem". Az Altató és a Mama verse miatt. Olyannyira, hogy a fiamat miatta neveztem el Balázsnak. Amikor fiatal voltam, akkor nagyon nem tudtam elviselni Latinovics verselőadását. Aztán ez is olyan lett, mint a kelkáposzta iránti undorom, felnőttként mindkettőt nagyon megszerettem. :) Én hangosan szeretem olvasni a verseket, és amikor középiskolában megismerkedtem a Kései siratóval, akkor annyira döbbenetesen erősnek, fájdalmasnak, meglepően nyersnek, de igaznak találtam, hogy eldöntöttem, hogyha az én drága Édesanyám meghal, akkor ezt elszavalom a temetésén. Könnyű volt akkor még ezt eldönteni, hiszen élt, egészséges volt, a beleérzés is más volt, mint az, amikor a valóság eljött. Képtelen lettem volna még az első versszakot is elmondani. De gondoltam rá a temetés közben. Attilának annyira mély érzelmei voltak és bár végtelenül bonyolultan is meg tudta fogalmazni, de meglepően egyszerűen is. És mindkettőben zseniális volt. Ha ismertem volna, biztos szerelmes lettem volna belé és meg akartam volna menteni saját magától és az életétől, meg is próbálták nők, de nem sikerült. Tragikusan fiatalon, értelmetlenül halt meg, és sajnos soha nem tudjuk meg, hogy 40-50-60 évesen milyen verseket írt volna, milyen gondolatokat adott volna nekünk rímekbe foglalva. Nagyon sajnálom, hogy ez nem így lett...
VálaszTörlésBetty voltam.
Törlés