2010. május 22., szombat

A másik levél

Szia, készen kapott, fogadott Nagyfiam!:-)

Megcsináltam a decoupage-os képet az Anyák napjára tőletek kapott rózsás szalvétával. Almatea is finom.
Jó volt veled tegnap beszélgetni. Kíváncsi voltam hogy vagy, miután megkaptad a szabadságod. Azt mondtad, amit már én is sejtettem, sőt tudtam.Nem vagy még alkalmas komoly kapcsolatra, és nem akarod magad lekötni. Nem hittem volna, de mást képzelsz magad mellé, mint Őt. A te döntésed, el kell fogadni.
Hogy beláttad ezt, és nem áltattad magad és Lenit, ez becsülendő.Korábban meg kellett volna beszélnetek ezt, így Lenit nem érte volna hidegzuhanyként a hír. Már te is érezted ez így utólag. Folyamatosan tanulsz. Életet is. Érzékeny vagy, intelligens. Menni fog ez.

Örülök, hogy azóta még tisztáztatok sok mindent. Így is kell.Őt is szeretem, téged is.Teszem, amire szükségetek van éppen ebben a nehéz helyzetben. Nem tudom saját Anyuddal meg tudtad volna-e mindezt beszélni, de itt vagyok helyette.
Köszönöm, hogy elfogadtál.

Mindenki tart valahol a fejlődésében. Nem tud máskép dönteni, ismerkedni, kapcsolatot fenntartani, szakítani, csak úgy, ahol éppen tart az illető. Lehet, hogy a másik más szinten van. Nem mondom azt, hogy fejlettebb, de más az egyénisége, más hatások érték, mást vár el egy kapcsolattól. És ez utóbbi lényeges. Te ezt még nem tudtad megadni. Minden kapcsolatban van egy alapvető probléma, ami kihat az egészre.
Kicsit megijedtem, hogy a szabadság majd a haverokkal való nagy kilengésekre lesz jó. Mert eljutott hozzám a híre. :-) Megmondom őszintén, ezért is kezdtem tegnap veled a beszélgetést. Megnyugtattál. Egyfajta levezetés volt, talán a stressz oldása.Túl vagy a levezetésen, és érzem őszintén beszéltél.
Oktatni nem akartalak, prédikálni sem. Tisztáztuk is ezt az elején.Beszélgettünk. Magadnak kell sok mindenre rájönni, megoldani, legfeljebb a beszélgetésünk felvethet általam látott megoldandó problémát is. Hogy az utolsó mondatod az volt, hogy jó volt a beszélgetésünk, jól esett. Ezt akartam. Hogy máskor is...

És várlak a megbeszélt személyes találkozónkon is. :-)
Minden jót!

3 megjegyzés:

  1. Nem könnyű a gyerekekkel. Se sajáttal, se fogadottal, néha a szomszédéval sem :-)

    VálaszTörlés
  2. Milyen igaz Perenne!
    És mégis annyi örömet tudnak adni! A saját is... a fogadott is...
    És néha még a szomszédé is... :o))))

    VálaszTörlés
  3. Emlékszem, mikor először találkoztam velük. Nem egyszerre, külön-külön.Nem szándékosan, de az egyik még iskolában volt, míg a másik nem.
    Pár óra eltérés volt. Nyugodt voltam, pedig jelentős volt az első találkozás velük. Rám mosolyogtak, én vissza, és azóta tart a szép kapcsolat köztem és köztük.
    Ők is, én is teszünk érte.
    Mivel édesanyjuk már nem él, kell valaki, aki a női vonalat képviseli az életükben. Én lettem a kiválasztott!:-)))

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu