2010. április 12., hétfő

Gyűjtemény


Szombaton újra megpróbáltunk bejutni a Zettl-Langer Gyűjteménybe. Tulajdonképen harmadszor. Először egy hideg januári napon. Nem tudtuk, hogy télen zárva van, mert gond a fűtés. Hiába, ilyen a helyzete egy gyűjteménynek.
Másodszor már áprilisban voltunk ott, és a mi hibánkból nem jutttunk be.Ugyanis csengetnünk kellett volna, mert a család most is ott lakik. Nincs nyitva mindenképpen a gyűjtemény ajtaja még nyitvatartási időben sem természetesen.
Most sikerrel jártunk. Zettl Gusztáv a gyűjtemény létrehozójának leszármazottja vezetett végig a lakáson: a lépcsőházon az előszobán, az ebédlőn és a dolgozószobán.
Nem akarok úgy írni valamiről, amit tényleg jobb inkább látni. Ha valaki Sopronban jár, ne hagyja ki. ( Balfi u.11.)
Egy dologról akarok igazán írni még.
Arról, hogy Zettl Gusztáv jóbarátságban volt id. Storno Ferenccel, a másik híres soproni gyűjtemény létrehozójával. Nem, nem orozták egymás elől a szebbnél szebb tárgyakat, hanem gyakran figyelmeztették is egymást, ha valahol valami szépre lehetett bukkanni.
Álldogáltam, nézegettem, figyeltem. Mindent próbáltam megjegyezni, de ezt a tényt nemcsak próbáltam megjegyezni, hanem mélyen belémivódott. Lám, így is lehet! Mondjuk, ha nem így lett volna, akkor nem lettek volna barátok.Ezen gondolkoztam, hogy emberi nagyság kellett ehhez bizony.
Fotózni nem lehetett benn, de képeslapokat vettem. Az egyiket fotóztam most le, és tettem ide fel. Amúgy az interneten is vannak fenn képek a helyről, erről a szobáról is, gondolom, ezért feltehetem ezt a képet egy kis kedvcsinálónak.

4 megjegyzés:

  1. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/zettl-langer_gyujtemeny.html

    VálaszTörlés
  2. Középen a kép nagyon megtalált engem az idézettel együtt.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, hogy elhoztál.
    A párommal voltunk, egyszer, azóta féltem újra látni, nélküle.
    Az öröm tisztább érzés, és ezt adtad.

    VálaszTörlés
  4. Most azon gondolkozom, hogy jobb visszamenni-e az olyan helyekre, ahol korábban olyan valakivel voltunk, aki már nem él.
    Soha nem lesz ugyanaz már a hely. Az emlékek elnyomják a másodszorra megismételt látvány élményét. Az segít, ha valakivel megyek, és közben mindezt megoszthatom vele.De átadhatom-e azt valakinek, hogy itt és ezen a helyen emlékezni kell, ahelyett, hogy csak nézelődnénk.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu