Bejártuk a termeket, közelebb hoztuk a képeket, egészen közel, hogy minden kis részletet megnézzünk.Utána Moszkvából NewYorkba mentünk, majd Firenzében az Uffiziben kötöttünk ki... Aztán tovább...
Ajánlom kipróbálásra.Kicsit túl sok a nyíl, melyekre rá lehet kattintani, de mind annyi lehetőséget is nyújt a nézelődésre.:-)
Délelőtt Anyunál jártam és beszélgettünk. Mert tényleg fontos. Azt mondta ne csináljunk semmit, beszélgessünk erről-arról.
Vittem cseresznyét, és egy képet, ami eddig a konyhám falán volt, de lehet, hogy az új konyhámban nem lesz már helye. Anyu elkérte, átvittem neki ma.
Hazafelé a kis vázámba hoztam kis virágot, hogy mindig legyen benne valami.:-)
Nem tudom mi a neve, egy nagy bokor most nyíló sok-sok csupafehér virágából néhány.
Jaj az Uffizi:) ott álltam sorba és aligvártam,hogy bejussak,életreszoló emlékem marad!
VálaszTörlésSzeretek itt lenni, mert olyan harmóniát, nyugalmat árasztanak az írásaid, a blogod hogy az csuda!:)Tudod mihez hasonlít az oldalad?Szöul kozponti buddhista kolostorához.Ott éreztem ezt a harmóniát, nyugalmat, ami itt is jelen van.
VálaszTörlésHozzászólni nem mindig tudok (vagy merek) a bejegyzéseidhez, mert van amikor semmi okosat nem tudok írni, csak olyanokat hogy helyesek a fiúk, szép a körömlakkod színe, tetszik a papucsod, úúútálom a meleget, a fülledt időt...stb:)Bár lehet hogy ezeket is le kellenne neked írnom, hisz gondolom fontosak az olvasóid visszajelzései, szóljanak bármiről is:)
Szóval most akkor halkan megjegyzem, bár lehet hogy inkább nem kéne leírnom, hogy én nemigazán szeretem a múzeumokat...nagyon kevés múzeum volt az életemben ami igazán tetszett volna.(most pirulok ezerrel):)
Mariann
Éva, nekem vágyam, hogy oda eljussak. Olyan igazi vágy, és Firenze is az. Talán, egyszer, és tudom, hogy megvalósul.
VálaszTörlésMariann,
VálaszTörlésÉrdekelne a buddhista kolostoros élményed. Olyan kár,hogy nincs blogod.Olvasnék az élményeidről, a fogyásodról, minden apróságról.
Mert fontos az apróságról írni, és örömmel olvasom, ha sok apróságot észrevesznek az én blogomban is. Mert nem történnek mindig nagy dolgok az ember életében. Apró dolgokból áll össze egy nap, és ha csak arról tudunk írni, az is jó. Engem nagyon érdekel más blogjában is a sok apróság. Közel hozza a blog tulajdonosát hozzám.
Múzeumok? Én szeretem őket. Egy bajom van velük, hogy egy-két óra után elfáradok. Káprázik a szemem,szomjas vagyok, nyűgös, már nem alaposan tanulmányozom a kiállított tárgyakat, nem olvasom a tudnivalókat, hanem csak átfutom őket.
Aztán szépen lassan, alattomosan fáj a fejem is, akkor abbahagyom az egészet. Szívesen visszamennék később egy ebéd, kávé, friss levegő után. De a jegy nem úgy szól. Ezért aztán, ha fizettem a jegyért( anyagiasság?), maradok ameddig tudok, és a végén gyorsan még átfutva egy-két dolgot elhagyom a múzeumot.
Aztán sajnálom később, hogy így alakult.
Mariann, merj írni bármiről, kérlek!
VálaszTörlésHa hallgatni akarsz (vagy bárki más), azt is megértem, de csak azért nem írni pár sort, mert nem mersz,azt ne tedd!
Éva, mikor voltál ott? Mesélj egy kicsit az Uffiziról, arról az életre szóló élményről, az apró dolgokról is.:-)
VálaszTörlésnagyon köszi a linket:))
VálaszTörlésSzia Éva!
VálaszTörlésNemrég találtam rád. A bokor szerintem gyöngyvirágcserje (Deutzia), nálunk is most virágzik.
Gratulálok a blogodhoz, jó benézni hozzád.
Nagyon köszönöm, hogy leírtad, mi a neve a virágzó bokornak. Most hogy voltam nálad, meg is értem, hogy sokat tudsz a növényekről!:-)
VálaszTörlésKedves az a kis fehér virág.
VálaszTörlésA nagyobb múzeumokban tényleg el lehet fáradni. Már egy ideje csak
a kiválasztott kiállításokat néztük meg, nem az egész múzeumot.
A fiatalokról szóló bejegyzésed
elég megrázó volt; jó, hogy beszélgetsz velük.
Kati, csak ha az ember bekeveredik egy nagy múzeumba, akkor habzsolni akarja. De a habzsolás megüli a gyomrot.:-)
VálaszTörlésA fiatalokkal beszélgetek, de néha így is kicsúsznak a kezeim közül és a szemem elől. Ha 100 szemem is lenne,akkor is, pedig a szülők rám bízták őket.
Ennek ellenére hozom azt a 100 szemet...Igyekszem, és zavar, ha mégis kevés.
Jó ez a múzeumos nagyon, köszönet érte :-)))
VálaszTörlésAz igazit úgy szoktam nézni, hogy először nem túl alaposan mindent, majd visszatérek a legjobban tetsző képek elé hosszas álldigálásra.
Alterego, böngészd az oldalt ha időd, kedved van. Igazi múzeumlátogatás lenne jó, de ha ló nincs, szamár is megteszi.:-)Addig!
VálaszTörlésKöszönöm az üzenetet és a látogatást. Sokat nem tudok egyébként a növényekről (még), inkább csak sokat sejtek róluk. :) Most rájuk vagyok hangolódva. De azt hiszem ez életfogytiglan tart.
VálaszTörlésJuhmeli, én is úgy látom, hogy nálad ez életfogytiglanig tart.Folytasd is!:-)
VálaszTörlés