Vas István: Korán sötétedik (részlet)
Korán sötétedik már
És hirtelen hideg lesz
Mikor beáll az este
Két fenyő feketéll csak
Majd az is elmosódik
Az általános éjbe...
Igen, korán sötétedik, 4 óra után már itt az este.
Néztem az úton az autókat, a fényeket. Néha találgattam, hogy kik lehetnek, mi a céljuk. Mivel osztrák autópályán mentünk, ha magyar rendszámot láttam, akkor jobban odafigyeltem. Marad ez már így, valahova tartozunk máshol is, figyelmünk oda is húz.
Tele voltam a nap történéseivel( belül tompa zsongás!), hallgattam, és szólt közben a zene is. Aztán megszólaltam, mert éreztem, hogy túl nagy a csend részemről. M. azt mondta beszélgessünk, így nem álmosodik el.
Tehát beszélgettünk, autóban különösen szeretek. Legalább annyira mint hallgatni, és nézni a tájat. Ha sötét van, akkor a fényeket, most éppen karácsonyiakat is. Akkor is szeretem őket, ha átszűrődtek a párás vagy esős szélvédőn át a foltok.
Szűk két óra az út Dürnstein és az otthon között nem sietve, egy kis megállással.
Ez is a nap része volt, mely már megint valami jelentéktelennek tűnő esemény, és mégis visszatérő örömforrás.
Ez is a nap része volt, mely már megint valami jelentéktelennek tűnő esemény, és mégis visszatérő örömforrás.
Ez nagy ajándék: autóban egészen bizalmasan lehet beszélgetni.Valami különlegeset hoz elő,ha össze vagyunk zárva egy időre.A gyerekeim mindig ilyenkor nyíltak meg,ezért is fuvaroztam őket még nagykorukban is.:)
VálaszTörlésimádom az esti fényeket a sötét autóból nézni, valahogy másabb, intimebb
VálaszTörlésannál jobban csak az eső kopogását az autó tetején:)
Mammka,Katalin,
VálaszTörlésigen, az összezártság, az egymásra figyelés lehetősége, és egyszerűen az időtöltés is okot ad az autóban való beszélgetésekre. Voltam én is úgy, hogy azt mondtam egy nyitott kérdésre: Majd az autóban megbeszéljük.
Katalin, igen, az eső, az méginkább!!!