Nedvesen hideg, szürke időben látogatást tettünk múlt héten Bécs legnagyobb temetőjében, a Wiener Zentralfriedhofban.
Rövid időn belül a jelenlévő varjúkárogás után újra adventi zene szólt valahol a nehéz vaskapun kívül, és megint eszünkbe jutott, hogy mi még kijöhettünk, és ezt nem szabad elfelejtenünk a legegyszerűbb hétköznapon, oktalanul, de akár okkal panaszkodó napjainkon sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése