Úgy vagyok a vízzel, ha látom, akkor közel kell mennem hozzá. Egészen a partra, belemenni, megérinteni, ha lehet fölé menni egy deszkán. Tegnap is így volt. Csend volt, vadlibák hangját hallottuk csak. Hullámokét nem, mert még mindig jég fedi a vizet.
Tiszta volt a levegő, metsző szél volt és csend. Ez volt a lényeg. A csend.
Szokás szerint lemaradtam Ruston a tó partján. M. már ment előre, de tudtam, hogy majd valahol beérem. Úgyis megvár.
Tiszteletben tartja, hogy van, amit én alaposabban meg akarok nézni. Néha hátranéz, hogy figyelje nem maradok-e le túlságosan. Ha lefordul eltűnve a szemem elől, akkor int, hogy milyen irányba megy. Én pedig élvezhetem a csendet, egyedül lehetek minden apró részlettel.Tegnap is kettesben maradtam a Fertő- tavi csenddel.
Takáts Gyula: És benne, mint nagyító alatt
Oly sima és tiszta ez a csend,
mint ablakkeretben az üveg.
És benne, mint nagyító alatt
kitárja titkát a világ,
akár egy metszett óriási sejt.
Micsoda gyönyörű képek! Látszik, hogy a csend hű társként segített a megfigyelésben.
VálaszTörlésFantasztikus képek, ilyenek csak csendben, belemerülve a látványba készülhetnek.
VálaszTörlésBeszédes csend a Tiéd. Jó hallgatni.
VálaszTörlésMilyen nagy az igény a csendre...Gyertek!
VálaszTörlésCsendben születnek a nagy dolgok!
VálaszTörlésA fotóid bizonyítják!
Van amikor nyüzsgésre vágyom, bár már egyre kevesebbet. Télen pedig még annyit sem igénylek, mint máskor.
VálaszTörlésMunkahelyemen sok ember között vagyok. Talán ezért is a csend a pihentető számomra.