Fodor Ákos: Ima
Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz rajtam bármikor
oda, ami csak mi vagyunk. És kiléphetsz onnan
bármikor. Amikor csak jössz: zárva találsz, érintésedre-
nyílóan, könnyen, zajtalanul.
Írtam már ablakokról, képeket is hoztam róluk.
Nemcsak ablak, ajtómániás is vagyok. Olyan vagyok, mint Gombóc Artúr a csokival. Jöhet nekem is mindenféle színben, formában, anyagban.
Többször olvastam Thomas Mann: Tonio Kröger c. elbeszélését.
Tonio visszatér szülővárosába, téblábol a városban, ami már idegen, és ösztönösen a szülői ház felé veszi az irányt. És itt van egy mozzanat, amit leír Thomas Mann. Miért marad meg bennem ilyen erősen nem tudom. Mindig eszembe jut, ha hideg fémet érintek, vagy a rozsda, nyers savanykás szagát érzem.
Talán a hideg, rozsdás vas érintése tükrözi azt a lelkiállapotot, amit a múlt elvesztése okoz. Tonio Kröger nyitogat, ingat egy kaput, keresi mögötte a múltat, mely már hideg számára.
"A Lindenplatzon megállt az egyik csinos villa előtt, sokáig leskelt a kertben és föl az ablakokra, végül azon kapta magát, hogy ide-oda ingatja a rácsos kaput, mely csak úgy csikorgott sarkaiban. Azután egy darabig a kezét nézte, mely hideg és rozsdás lett, majd továbbment, az alacsony, ódon kapun keresztül végig a kikötőn és a meredek, szeles utcán föl, szüleinek házához."
A két zöld kapu tetszik a legjobban, de mindegyik szép! Köszi!:)
VálaszTörlés"Ha én kapu volnék,mindig nyitva állnék,
VálaszTörlésAkárhonnan jönne, bárkit beengednék
Nem kérdeznén tőle, hát téged ki küldött
Akkor lennék boldgo, ha mindenki eljön"- köszönöm, hogy a fotóidról ez a szép dal jutott eszembe!
Csodás kapuk!
Tudtam, hogy nem vagyok egyedül a kapuk, ajtók szeretetével.Olyan mánia ez, mint az ablakok nézegetése.:-)
VálaszTörlésÉva, nagyon tetszenek a kapuid! Én is szeretem ezt a témát, bővítem a gyűjteményem még, de te gyönyörűeket szedtél össze:)
VálaszTörlésJobbulást továbbra is:))
Micsoda kapugyűjtemény, talán azért szeretjük mindketten a kapukat, mert ott aztán csodás finom árnyalatokra lel az ember.
VálaszTörlésLepattogzott festékek, a fa erezete, rozsdamarta kilincs.
Köszönöm az ajánlót, mivel még nem olvastam, feltétlenül!
Érdekesek azok a könyvek, amelyeknek sorai így beívódnak a szívünkbe.
Nekem pl. egy alig ismert Victor Hugo:
A tenger munkásai.
Merci, szeretnék látni néhány kaput, ajtót a gyűjteményedből...
VálaszTörlésCiripbogár, köszönöm én is a könyvajánlást, és igen, az ajtók, kapuk, ablakok:
VálaszTörlés"...mert ott aztán csodás finom árnyalatokra lel az ember.
Lepattogzott festékek, a fa erezete, rozsdamarta kilincs.":-)