A dejavu érzését keltette bennem ez a vers. József Attila: Kopogtatás nélkül c. versével. A lényegét tekintve mindkét vers ugyanarról szól. Bármikor jöhetsz, mert várlak.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek, melegben levethesz nyakkendőt, gallért, ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is, hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
Ez a "barátság" egészen másról szól.Nem az a lényege,hogy kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzá,hanem sokkal inkább (mint a kötet címe is jelzi) a "Kifelé kopogtatás" szabad ember vagyok, ne zavarj,ne telepedj rám,mert kifelé a mindenség felé "kopogtatok".Ebben segíts,hogy én is segíthessek neked."Ne zavard köreimet".
Azt hogy ne mondd meg mit és hogyan csináljak nem biztos, hogy így van, de ne kényszerítsen senki! Mert harapok!:-)
VálaszTörlés:o)))))
VálaszTörlésBölcs gondolat. Jó a vers.
VálaszTörlésSzeretek Nálad, a Te szemeiddel is szemlélődni.
VálaszTörlésA dejavu érzését keltette bennem ez a vers. József Attila: Kopogtatás nélkül c. versével. A lényegét tekintve mindkét vers ugyanarról szól. Bármikor jöhetsz, mert várlak.
VálaszTörlésGyönyörű az új kép!
VálaszTörlésKinyitottam a bizsus dobozomat.Nem friss a kép, de most is ebben tartom őket.
VálaszTörlésJózsef Attila: Kopogtatás nélkül
VálaszTörlésHa megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz
hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő
szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethesz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad
más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes
vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz
hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
Ez a "barátság" egészen másról szól.Nem az a lényege,hogy kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzá,hanem sokkal inkább (mint a kötet címe is jelzi) a "Kifelé kopogtatás" szabad ember vagyok, ne zavarj,ne telepedj rám,mert kifelé a mindenség felé "kopogtatok".Ebben segíts,hogy én is segíthessek neked."Ne zavard köreimet".
VálaszTörlésPontos!
VálaszTörlés