A nő mindig nő marad. Kis dobozkákban tartja ékszereit, s ha drága holmik nincsenek is benne, pár bizsunak mindig akad hely.
Gyöngyök, kövek, fémek...
Nyakláncok, karperecek, kitűzők...
A nő válogat, talál, (emlékeket is), majd aznapi hangulata, öltözéke szerint egy a kezében marad. Vagy kettő...
Elindul, s csuklóján a fémek koccanása halk neszként követik őt.
A tárgyak más funkciót kapnak. A zöld üveg, melyben a karpereceim vannak, hajdan nagymamám cukortartója volt.
VálaszTörlésNeked írnod kéne már! ... De komolyabban, mint csak úgy félválról a dolgot. Kellemes, leírós a stylusod. Ha meg már, van a tarsolyodban egy pár komoly mű, tessék itt publikálni, hadd lássuk mi is.
VálaszTörlésNincs komoly mű a tarsolyomban, és nem is hiszem hogy valaha is lesz.Nagyobb tehetség kell az íráshoz, mint ami nekem van.
VálaszTörlésA blogban leírom néha mit érzek, látok, milyen hangulat kapott el. Ennél többre nem is törekszem.