2011. november 14., hétfő

Séta közben



Rónay György: Transzfiguráció

A csönd. A kertek végső mámora. 
A lombok átszellemült ritkulása.
Mozdulatlan ragyogás. Ahogy a 
szépség átlényegül a pusztulásba.


„A világ gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én így látom..." ( Hrabal)

Szokás szerint lemaradtam, mert nézegettem a leveleket, mélyeket szívtam a fanyar levegőből, és mindig megálltam, hogy ne vesszen el a pillanat. Aztán egyszer csak előttem V alakban két út vezetett tovább. Én jobbra mentem, de mivel soha nem értem be M-t, sejtettem, hogy  ő balra mehetett. 
Visszafordultam, ő is,  mivel már nem látott maga mögött. Újra találkoztunk a V betű hegyénél, majd együtt mentünk tovább, míg újra le nem maradtam...

15 megjegyzés:

  1. miCSODA képek, már megint, és az a vers!!!!

    VálaszTörlés
  2. Ugye, ugye! Mindig mondtam, ne maradj le!:))))))

    VálaszTörlés
  3. Alíz, most voltak még szépek a levelek a fákon. Helyesebben, most még voltak. Teljes szélcsendben úgy hullottak, olyan sűrűn, mint a hó.
    Szép volt.
    Zsóka, gondoltam rád közben.:-)))Azt is reméltem, sőt tudtam, hogy most megszólalsz.:-)))Örülök!
    Nem ígérem, hogy nem maradok le. Én minden kis bogyónál, gombánál, szép levélnél megállok. M. pedig célirányosan megy.
    Nincs is baj, ha nincs útelágazás!:-)

    VálaszTörlés
  4. tényleg, tiszta átlényegülés,ezt éreztem újabban a fogyó levelű fák közt a valóságban is , csak én nem tudtam visszadni! te igen... és a vers ugyanazt mondja...

    VálaszTörlés
  5. és nem akarok beleszólni, de érdemes lemaradnod IS, utána úgyis összetalálkoztok!:)

    VálaszTörlés
  6. Azzal a "fránya utelágazás"-sal másnak is volt már gondja! :)))))) Nyugodtan állj meg, mert abból mindig csak szép képek lesznek, amit mindig nagyon várok, látod aki akar az most is megtalált!:))))

    VálaszTörlés
  7. Zsóka, mesélj, milyen gondod volt az útelágazással?:-)
    Mikor kattintottam a fent lévő képet a fejemben voltál tényleg.:-)Nagyokat nosztalgiáztam közben.

    VálaszTörlés
  8. Alíz, nagyon szeretem az őszt emiatt. Most várom a ködöt és a deres, zúzmarás időszakot, majd jöhet a hó, a jég. Ez mát kevésbé lesz színes, de nekem szürkén fehéren is tetszeni fog a természet.Sőt!

    VálaszTörlés
  9. Alíz, mindig lemaradok.Egy darabig együtt megyünk, majd én elkezdek szöszölni minden aprósággal. Aztán úgyis találkozunk valahol.Leginkább bevár, vagy visszafordul, ha már nagy a távolság.
    Városban, utcán nem így van, de a természetben igen!Zsókát jól ismerem, és mindig jókat nevetünk azon, ahogy én és M. sétálunk. Már meg is jegyezte, hogy hátulról bárhol felismerné őt a valóságban is, mert már annyiszor látta lefotózva a hátát. Mikor lemaradtam, volt úgy, hogy Zsókának direkt csináltam egy ilyen képet, mert tudtam, hogy akkor megszólal, és nagyon élvezzük, hogy már megint nem tartottam a tempót!:-)))

    VálaszTörlés
  10. gondoltam, hogy van (titkos) kódotok Zsókával:)

    VálaszTörlés
  11. Engem a Hrabal-idézet gondolkodtatott el: a világ valóban olyan, amilyen, a többi a mi tekintetünktől függ!...

    VálaszTörlés
  12. flora épp arra gondolam legutóbbi saját fotómat nézegetve, hogy ez pl. mennyivel többet mondhat nekem (mert én mást is odalátok, érzek a saját régi emlékeimból, asszocációimból...) ...mint amit a kép objektiven mondhat (persze másban más asszociációk támadhatnak)... (pl ez is példa a szinkronicizmusra (egybeesés)

    tulajdonképpen , valójában tényleg nincs objektiv valóság, de azért nemcsak Hrabalnak szép...!!!:) (csak mindenkinek minden másképp máshogy...is)

    VálaszTörlés
  13. Flora, Aliz!
    Saját "szemüvegünkön" át látjuk a világot. Ugyanazt mindenki másképp.Ezzel nem mondtam semmi újat, csak valahogy el kellett kezdeni. :-)
    Benne van minden emlékünk, tudásunk, egyéniségünk... abban, ahogy látjuk az objektív valóságot. Igen,asszociálunk is.
    Ha a blogokban olvasok valamit, akár egy képet látok, a magam emlékei, tapasztalatai kúsznak be, és egyre fűződnek tovább a gondolataim. Ezért lehet bármit írni kommentként önmagunkról is egy írás után. Nem tekintem úgy, hogy ahelyett hogy nekem, magáról az bejegyzésről írna, magáról ír valaki,mint ahogy olvastam valahol kifogásként.Nem is értem a kifogást. Nem önzés, hanem természetes dolog.
    Nemcsak Hrabal látja valóban szépnek( bár ő nem is látja mindig szépnek), hanem bárki. Csak az idézetet tőle vettem, hát feltüntettem a szerzőt is. Egyébként ezt a mondatot akármelyikünk is leírhatta volna saját gondolatként, de plágiumba nem akartam esni!:-)))

    VálaszTörlés
  14. Kedvelem Hrabalt.
    Van még néhány örökigazsága. Pl: a májnak annyi; de azok a gyönyörű vesék!!!
    A mi időnk szinte korlátlan, bár a délutánok a szabadok, kivéve a szombat-vasárnapot. Amit nem kívánunk el tőletek, nektek sokkal kevesebb alkalmatok van egy-egy útelágazásnál elválni, majd ismét összetalálkozni. Előttünk még ott az egész életünk, amit a nyugdíjas bokros teendői korlátoznak csupán.

    VálaszTörlés
  15. Délelőttönként Balfon vagyok, délután és este munka. Pillanatnyilag nincs ötletem, hacsak valami megvilágosodás nem ér el..

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu