Asztalon palacsinta vár, lekvárosan, ahogy szeretem. Ködre vágytam, beburkolózósra, ahol úgy érzem nem kell teljesíteni, időre érni, megfelelőt szólni, elintézni, elviselni, szükségeset adni, olykor nem vágyottat kapni, de a vágyottban reménykedni.
A reggeli köd megérkezett, rejtőzködés persze nem volt, és én végigcsináltam, ami terveztem, vagy ami váratlanul jött. Örültem a megnyugtató, természet adta tejüvegnek, délután aztán nyugodtan gondolhatok vissza a már derült időben, hogy sikeresnek mondható a nap, tehát nem volt nagy kudarc!
Egy szokványos nap eltelt, izmaim sajognak. Balfon sok kezelést kaptam, sokat mozogtam, még többet mozgattak. Holnap vasárnap, most előttem egy könyv, és legalább egy óráig azt olvashatom.
Az utcán vastagon sárga levelek, és látom a már teljesen lecsupaszodott juharfát.
Az ablakaim előtt álló fák közül az első, mely ilyen ledéren áll. Ágai közt újra látom az utca túlsó oldalát.
M. úton hozzám, Anyu alszik, én pedig a semmi különössel is elégedett vagyok.
Csak az a reggeli köd tovább és jobban rejtett volna!:-)
Én is szeretem a ködöt, még inkább a reggeli párát. Annyira szép, és valóban beburkolózni való.
VálaszTörlésNálunk az Alföldön mindkét napon, tegnap és ma is verőfényes szép napsütés volt. Reggel és este pici pára.
Szép hétvégét!
Szívesen jövök Tehozzád...nagyon szép lett a blogod!
VálaszTörlésCompot, itt nyugaton is inkább pára van reggelenként, de nekem már a köd hiányzott. Azon az egy napon volt is, ezért örültem neki annyira.Burkolóztam volna bele, ameddig csak lehetett volna. De elég gyorsan feloszlott.
VálaszTörlésRemélem, neked is szép volt a hétvégéd.
Phaedra, köszönöm nagyon szívesen látlak itt téged.
Gyönyörűek a fotóid! Magam inkább azoknak a hangulatába burkolózom, mint a ködbe. Az köhögtet, fojtogat...
VálaszTörlésFlora, ha rosszat tesz a köd neked,akkor tényleg nem jó kint lenned akkor. Engem nem fojtogat, tehát igyekszem élvezni, mert szeretem a sejtelmes hangulatát.
VálaszTörlésÖrülök, ha tetszenek a fotók, csak burkolózz beléjük.:-)