Gyerekkori emlékek

Gyermekkor helyén

Eperfák néznek reám

Tócsák tükréből.

( Éva)

Elmentünk Kópházára ma. 7 km  innen.

Lehet "csak úgy" is menni, de sokszor indok is van.Lehet, hogy egy kis nosztalgiázásra vágytam.

18 évig éltünk ott, az én gyerek- és ifjúkoromat itt is töltöttem (  Nagymamámnál is több 100 km-re.)  

M. ismeri már a helyet, az iskolámat, a házat, ahol laktunk, a temetőt, a templomot, beszéltem néhány osztálytársamról, tudja már, hol laktak.Azt is hol volt a bolt, és honnan hordtam a tejet esténként.

Ma megemlítettem neki, hogy íme az út, ahol megtanultam biciklizni. Úgy tanultam meg,  ahogy legtöbb gyerek. Apu fogta az ülést, és loholt utánam. Ki akartam egyszer kerülni tócsát, elestem, bele a vízbe. Durcás képet vágtam kis pukkancs módra. Naná, hogy Apu nevetett. Ma is sok tócsa volt az úton.

M. elindult azonnal az úton, és sétáltunk egy nagyot.

Még egy emlék. Ide jártuk a többi gyerekkel az eperfákról enni.