"Legyen bár odakint bármilyen a világ, egy csésze fülébe bármikor kapaszkodhatunk."*
Aztán elindulnak, a legnagyobb természetességgel halkan bekopognak hozzánk, hogy beépüljenek a hétköznapjainkba, ünnepnapjainkba.
A csészék fülébe kapaszkodás most már a decemberi reggeleim derengő fényének biztonságot adó tartozéka akár a kinti világ ellen is, és ez most már így marad az idei év adventjának ajándékaként később is.
Mártának, kedves blogtársamnak megköszönöm.
* Prodán Márta
Ez a mondat belém is beépült..))))))
VálaszTörlésde jó:)
VálaszTörlés.... azt hiszem sokunknak lesz ez a mondat útravaló gondolat, köszönet Mártának, és mindenkinek aki szárnyra ereszti, hogy minél többen örülhessünk e gondolatnak.
VálaszTörlésHát ez ajándék a javából :)
VálaszTörlésLégy büszke rá!
A legkisebb is óriásivá válhat, ha az szívből, barátságból jön! :)
VálaszTörlés:)
VálaszTörlésmindkettőtöknek: :) :)
VálaszTörlés(s erre föl le is cserélem a föül nélküli teáspoharamat, fülesre:)
egyébként kapaszkodás terén, én József Attilát szoktam idézni, szabadon (a jambusait) átalakitva: "még jó, hogy vannak ( (jambusok) blogok, van mibe kapaszkodnom"...
VálaszTörlésA reggeli kávétól kezdenek a gondolatok kivilágosodni!
VálaszTörlés@Aliz is: az enyémnek is letört a füle, de hiába van még sok másik, a kedvenc, az kedvenc: a mérete pont jó és sokáig tartja a meleget, míg néhány többi társában gyorsabben kihűl...
Végül is a kávézók és teázók és csészéik között néha egészen intim kapcsolat alakul ki...
Köszönöm mindnyájatoknak a gondolatokat, mert ezek is biztonságot adnak, egyfajta kapaszkodók.
VálaszTörlés