Anyu 78 évesen is rendületlenül hisz a Mikulásban, úgy látszik ez a hit elhatározás kérdése is, valamint vágy a törődésre, és a valóságtól való elrugaszkodásra is. Kor nem számít!
Valamilyen "csoda" folytán viszont Anyunál tette le a puttonyos az én ajándékomat( még ilyet!), sőt Anyu írásával még üzenetet is hagyott nála számomra.
Valahogy így történnek ezek a dolgok...
Munkahelyem "kávézós" asztalán van az Adventi koszorúnk, ég az egyelőre egy gyertya rajta, szívesen ülünk le oda kávézni, beszélgetni a szabad percekben, odavonz a fény minket, mintha bogarak lennénk.Ott keringünk mindig az asztal körül, pillanatok alatt ott foglaljuk el a székeket és a fotelokat ebben az időszakban. Néha süt valaki valamit, összejönnek a születés- és névnapok is...Majszolgatunk ezt-azt közben.
Nesze neked mértékletesség, amit elhatároztam!
Kedvelem anyukádat és fele annyi idősen vele együtt hiszem a mesét!
VálaszTörlésNálunk is járt este a nagypapa Mikulás és bizony kaptam egy szén darabot is, azzal az indokkal, hogy bizony az unokákkal néha szigorú vagyok! De ugyanakkor hozott a kedvenc csokimból is, így aztán tudom, hogy gyereknek még jó vagyok! :-)
Saci, néha kapok virgácsot is poénból a Mikulástól.
VálaszTörlésIdén nem kaptam, most akkor mi van? Feledékeny vagy javulok?
Nem kérdezek rá.:-D
Ó, nem kell mindent tudnunk, elég, ha örülhetünk!
VálaszTörlésAnnak is, hogy egyre jobbak a kapcsolatok.
Ugye, nem kell kifejtenem? Hozta a Mikulás!
Anyu kapott pattogatott kukoricát, görög joghurtot( a kekszes fajtát), Túró Rudit is! Én nem tudom a Mikulások hogy képesek észben tartani, hogy ki mit szeret.Okosak nagyon!:-)
VálaszTörlésÉn "lapos" Milka Mikulást is kaptam. Te mit szeretsz?
Igen, Stali, a Mikulás is hozza, és mi is igyekszünk!:-)
VálaszTörlésValahogy közös erővel összejönnek a javuló kapcsolatok.
Jut eszembe a lapos csoki Mikulásról...
VálaszTörlésA ballagó gyerekek májusban a kollégiumban rendelhetnek ünnepi vacsorát. Persze egyfélét, a legtöbb szavazattal bíró étel a győztes, azt eszi mindenki.
Ők lapos rántott húst rendeltek. Lefordítva ez az jelenti, hogy nehogy már rántott csirke legyen, hanem disznóhúsból hagyományos rántott hús. Érteni kell a nyelvükön, néha a teenagerekhez is szótár kell.
A mértékletességet nem karácsony előtt kell bevezetni!:))) Bár igaz, hogy böjt van, de... :))
VálaszTörlésSzerintem azért nem kaptál virgácsot, mert jó voltál!
Ha nekem szólt a mit szeretek kérdés, a válaszom: én az a fajta Gombóc Artúr vagyok aki az étcsokit szereti, de azt nagyon!!! Az idén Merci csokit kaptam!
VálaszTörlésA lapos rántott hús ismerős, nálunk is volt a kívánság a kolleszban gyereknapkor! Pedig én Győrbe jártam és nem mostanában! :-)
Gyönyörű betűkkel ír Anyukád.
VálaszTörlésTipitá, a helyzet az, hogy decemberben sokkal több felesleges súlyt felszedek, mint kellene. Túl soka csábítás.
VálaszTörlésA mértékeletesség, csak erre vonatkozik, nem a böjtre.
Szóval arra tippelsz, hogy jó voltam. Igyekeztem, nem mindig jött össze, de nem is akartam nagyon tökéletes lenni.
Saci, mikor először hallottam ezt a lapos rántott hús elnevezést, jót nevettem.Mert úthenger is megjelent előttem. Én is szeretem az étcsokit is, meg minden mást!:-)
Kovtama, az idősebbek szebben írnak,az én írásom már elromlott, van benne türelmetlenség, és a számítógép gyakori használata is.
Rántott hús: egy főzősblogban az írója megkérdezte a gyermekét, hogy a szülinapjára mit főzzön neki? Rántott húst kért. Ennyit a reformkonyhákról és a rántott húsokról. Azért ez a Mikuláshit engem abban is megerősített, hogy az alma nem esett messze a fájától! Jól látom?
VálaszTörlésÉn így, Mikulás, karácsony tájékán még véletlenül sem fogadok mértékletességet. :o))))
VálaszTörlésAnyukádnak szép betűi vannak.
Tamás, ki kell használni az ilyen lehetőségeket. Mindig közelebb hozza az embereket.
VálaszTörlésHoldgyöngy a rántott hús mindig mindent ver. Én is szívesen eszem, pláne a jó bécsi szeletet, de teszek kitérőt más ételek felé. Sőt, tulajdonképpen nagyon sokszor teszek kitérőt.Viszont a teenager fiúk nem hajlandók változatni az ízlésükön. Rántott húst rántott hússal...
Néha úgy érzem messze esett az alma a fájától, aztán néha megdöbbenek pár hasonlóságon.Inkább különbözőek vagyunk Anyuval,ez mindig is így volt.
Nati, leírtam, nem éhezést fogadtam, hanem észreveszem, hogy mennyire rossz, ha kihasználom december minden felkínált lehetőségét. Nem örül neki a gyomor. Mindenből eszem, de a bővebb mennyiséget és lehetőségeket nem szabad végigenni.Ez a mértékletesség!:-)))
Sok éves tapasztalat.
Ilyenkor nehéz mértékletességet tartani... de nem is baj, kellenek ezek az önfeledt pillanatok. :-)))
VálaszTörlésMindkét gondolatmeneted megfogott a mai bejegyzésedből, Éva.
VálaszTörlés- 78 évesen is lehet hinni a Mikulásban...
- a fény köré gyűltök mintha bogarak lennétek...
Olyan szépen írtál ma is...mint mindig..
A lányommal éppen tegnap beszéltük, hogy a Mikulás tényleg hit kérdése. Ha másképp nem megy, akkor magunknak találjunk ki valami meglepit!
VálaszTörlésmekkora jófej anyucid van már,imádom
VálaszTörlésez a sztorid olyan szívet-lelket melengető
szép a munkahelyi hangulat...nálunk ma Mikulásnapján közölték néhány kollegával, hogy ennyi volt, holnap már ne jöjjön...:(
Chanson, kellenek, és jól is esnek ezek a pillanatok.:-)Mértékletesség csak azért kell, mert a gyomrunknak van befogadóképessége így decemberben is. Írtam már róla.:-)
VálaszTörlésPiroska, szeretem a decembert, nagyon bogárnak érezhetjük magunkat, sok a fény!
Adelid, megtudjuk egyszer még gyerekkorban, hogy nem a Mikulás jön, hanem a szülők rendezik úgy, hogy higgyünk benne. Utána eljátsszuk, hogy hiszünk benne, mert szükségünk van erre a játékra még, és segítünk annak ezzel, aki még tényleg hiszi. Örök körforgás.
Kati, örök bizonytalanságban élünk mi is. Nem tudjuk mi lesz velünk, kihez tartozunk, ki kell továbbra is jan. 1-től, az sem tudja, akinek tudnia kellene. Talán ezért vagyunk együtt, ösztönösen is keressük a védelmet.
Anyu benne van a Mikulás dologban, igényli a törődést ilyen alkalmakkor is.Én is megkapom a csomagomat!:-)
Na ,ugye-ugye, hogy hiszünk a csodákban:)Ez olyan aranyos, meghitt, szeretetteljes.
VálaszTörlésSok-sok ilyen anyát és gyermeket a világnak!Nekem jó példa:)
Júlia, igyekszünk! Nem mindig tökéletes minden, ezt sem állíthatjuk.Ha két nagyon különböző egyéniségnek kell együttműködnie bármilyen szinten, akár anya-lánya kapcsolatban is, azt sok-sok összecsiszolódásra fordított órával, nappal, évvel éli ezt meg. Az ünnepek szervezése és megélése sokat segít ebben. Ha nem lenne a szeretet az összetartó erő, lehetetlen vállalkozás lenne.
VálaszTörlés"a hit elhatározás kérdése is"
VálaszTörlésez nagyon tetszik! mostanában úgy érzem, szinte minden elhatározás kérdése (is) :)))
Lillácska, nem lehet csak úgy sodródni. A megvalósulás pedig az elhatározás mértékétől függ.Tapasztaltam, hogy amiben nagyon hiszünk, az megvalósul. Odavezetnek az utak.
VálaszTörlés