2011. április 26., kedd

Olvasok, gondolkodom erről-arról...

Ma vissza kell vinnem a könyvtárba Sebestyén Balázs: Szigorúan bizalmas c. könyvét. Elkezdtem olvasni, írtam már róla itt, aztán mást is olvastam, ezt félretettem. Most mielőtt visszaviszem, be akarom fejezni.
Hányszor bennünk is meglévő, megélt, kérdésre választ váró gondolatok vannak benne.
Például a szeretetről, csalódásról, féltékenységről, korlátozásról.
Egy apa szereti a fiát, a legjobb dolgokat meséli róla, büszke rá. Arra büszke, amit gondol róla. Utána kiderül, hogy a fiú homoszexuális. Apában döbbenet, első reakció, hogy  kitagadja. Majd rá kell ébrednie, ráébresztik, hogy a fiát szereti vagy azt a  személyt, akinek gondolta a fiát. Mi vajon kit, hogyan szeretünk?Aki valóban az illető, vagy akinek hisszük?
Aztán itt jön a sokszor kimondott mondat: "Csalódtam benned!"
Mi ez? Egy általunk talán ki sem mondott elvárásunknak nem tudott megfelelni az illető. Olyat tett, amit mi ( Én) nem akarunk. Jön a harag, ami a másikra kivetített  érzelem. Mindaz, amit magadról gondolsz. Nem a másikkal nem vagy elégedett, hanem önmagaddal. De ezt be nem vallanánk!Talán nem is tudjuk. Inkább a másikra haragszunk. Az ember egója csapdákat állít, és mi belesétálunk.Inkább a másikra haragudni, bűnbakot gyártani, mint elgondolkozni önmagunkon.
Féltékenység, a másik korlátozása? Olvasok arról, hogy a jó kapcsolat a kölcsönös fejlődésről szól.Úgy kell a másikkal élni, hogy hagyni közben kiteljesedni. Az igazi szeretet esetében nincs helye a korlátozásnak. A tiltás egy kapcsolatban a saját gyengeségünk beismerése, vagyis kudarc. 
Tudjuk ezeket, idővel úgyis rájövünk. Rájövünk, kitisztul, ha akarjuk, ha keressük a választ. Hányszor megyünk bele addig a csapdába? Hányan nem jönnek ki onnan és gyötrik önmagukat, a másikat?
Olvasok tovább. Ismert gondolatok. Valahol tartok, a környezetem is tart valahol megvalósításukban. Én is hatok, rám is hatnak. Mindenki valahol van az úton. Arról is szó van a könyvben( más könyvekben is persze), meg tudjuk-e a másikat győzni a magunk igazáról. Úgysem hiszi, még nem tart ott, nem is fog... Neki még mást kell megtapasztalni, és egyáltalán miért is győzném meg valamiről? Hogy nekem kényelmesebb legyen? Már megint az EGÓ!Aztán jön a hit kérdése. Van ki nem hiszi, amit én igen. Egyszerűbb lenne kimondani: "Neked ezzel még nincs dolgod!", és elengedni ez ügyben az illetőt.Tapasztaljon, és lehet, hogy akkor sem jut el oda, ahol én vagyok. És akkor mi van? Egyáltalán én vagyok jó helyen a tudásban? Ki dönti el?
Egy könyvben sűrítve vannak azok, melyek előfordulnak életünkben. Tükröt tart. Szembesülök valamivel, jó lenne, ha a környezet is szembesülne. Tanulunk, fejlődünk. Remélem...

13 megjegyzés:

  1. Az igazság kérdése szerintem abszolút szubjektív dolog. Persze vannak alapok: pl.: azon nem vitatkozunk, hogy a másik életére törni bűn. Erről nem kell meggyőznünk a másikat. De pl.: engem a múlt héten valaki csúnyán becsapott. És ő azt állítja, hogy az ő lelkiismeretébe belefért, amit tett. (5 ezer Forintról volt szó csupán..) Tudom, nehéz anyagi helyzetben van, és olyankor az értékek felborulhatnak. Hagyom az egészet, mert nem tudom arról meggyőzni, hogy ennyi pénzért nem adhatja el a becsületét. Sajnálom, mert azt hittem, jó a kapcsolatunk. Nekem ez a legnagyobb veszteség: csalódni valakiben, akiben megbíztam.
    A gyerekemben meg soha nem fogok csalódni, ha nem a saját álmaimat próbálom meg ráerőszakolni, hanem hagyom a maga útját járni.
    Szép napot Neked!

    VálaszTörlés
  2. Itt nálad én mindenképpen tanulok és fejlődök! köszönöm.

    VálaszTörlés
  3. Dorka,nagyon szubjektív bizony és az alapokon sem vitatkozunk.
    Elveszíteni a bizalmat, pedig a legrosszabb. Ha nem érti valaki, úgyis hiába magyarázzuk.Az értkek nagyon változnak.
    Mint szülő, jó ha így gondolod. Sok szülő árthat a rossz, túlzó vagy önző szeretetével. Ami már nem is szeretet.

    VálaszTörlés
  4. Kovtama, ha így látod jó. Sok blogból én is tanultam már.Azt is hogyan csináljam( nem csak a blogírás, hanem a megírt dolgok), azt is, hogyan nem. Tanít mindketttő.

    VálaszTörlés
  5. Rengeteg gondolatot ébresztettél, jó kis valóságos beszélgetésre valót :-)))

    VálaszTörlés
  6. Elgondolkodtató voltál. Bizony nem árt átgondolni a soraidat.

    VálaszTörlés
  7. Dorka, ha nagy előnye van a blogolásnak, az mindenképpen a tanulás. Köszönöm a szavaid.

    VálaszTörlés
  8. Dorka, ha előnyei vannak a blogolásnak, az egyik mindenképpen a tanulás. Köszönöm a szavaid.

    VálaszTörlés
  9. Alterego, Györgyi,
    ezek a jelenségek, itt vannak a környezetünkben. Vagy gyakrabban, sűrűbben, vagy nem. Ha valakit nagyon elkerül, az örülhet.
    Az a valaki nagyon jó helyen van.
    Vagy mégsem? Ezeket is mind tanulni kell.

    VálaszTörlés
  10. Vagy nagyon jó helyen van, vagy talán érzelemszegény, szegény.

    VálaszTörlés
  11. Alterego! Én sem bánom, ha jó és rossz is van az életemben. Küzdeni, bánkódni, örülni, helyzeteket kezelni jobb, mint "csak úgy" lenni!
    Mikor aztán nagyon elegem van, akkor azért nem bánom, ha dagonyázós időszak következik. Nem vagyok ám én sem mazochista!:-)

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu