Dénes György: Szépen felelni Örökkön együtt a világgal,szembeszegülve a halállal,mindig az ember mosolyáért,nem koporsóért – nyoszolyáért. Bölcső fölött dúdolni hosszan,kis lángot óvni meghatottan,mosolyogni – ha törten, vénen,elmélázni egy falevélen. Értelmét vetni minden szónak,szépen felelni, hogyha szólnak,mert szó igaza arany-ablak –és az igazak megmaradnak.
"A világ vagyok - minden, ami volt, van:
VálaszTörlésa sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e múltnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!"
A holnapi nap előestéjén... Attilának van igaza...
Néha, amikor nem jött rám az álom, elszavaltam fejben petőfi "Szeptember végén"-jét és J. A. " A Dunánál"- jából a következő sorokat :
"Anyám kun volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmúlás. Ebből vagyok. "Meglásd
ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak."
Volt több versem is, hogy mit tegyek ma fel a költészet napjára, ami egyben a "holnap" előtti nap is.
TörlésVoltak ennél erősebbek, a következő nap fontosságára jobban célzóbbak is, de végül emellett maradtam:
"mert szó igaza arany-ablak –
és az igazak megmaradnak."
A vers többi sorával is azonosulni tudok.
Jó volt olvasni, hogy a szíved egyik része magyar maradt, olyan nagyon nem is volt ez kétséges számomra. Azt is tudom, hogy megosztod már azt a " folyamatosan dobogót", mert így alakult az életed.
A magyar verssorok azonban soha nem kopnak ki belőled, bárhol is vagy. Én is így vagyok ezzel, pedig itt élek, és csak néha megyek el, akkor is csak a szomszéd országba. Jövök is vissza pár nap múlva, és M. el is fogadja ezt tőlem.
Éva, bevallom, az én kötődésem már nem olyan erős, mint a tiéd... Hiába, már majdnem 30 éve egyfolytában itt lakom, s M.o-hoz ilyen módon kevesebb fűz, a magyar nyelvi közeghez pedig még sokkal kevesebb, mert Német- és Törökországban, Algériában pl. franciául folyt az életünk. Az első években rakódik le sok minden, de nincs bennem rivalitás a francia és a magyar között, egyformán képezik a vagyonomat...
TörlésRózsa, értem, amiről írsz. Én viszont megértem a saját érzésem is, mert mindig itt éltem, és maradok is. A kötődésem sokkal erősebb, mint a tied, és az a szó is jelen van abban, amire most gondolok, hogy "szeretet".
TörlésVagyonként is lehet kezelni a nyelvet, de én inkább a másik, már leírt szót használom, mert az nem olyan hideg és személytelen.
Persze, kinek ilyen, kinek olyan egy nyelv, ki így gondol rá, ki úgy.
A szeretet olyan érzés, ami kopik is, és jelen is van.
Az én esetemben még mindig az utóbbi.