Lucian Blaga: Fölirat
Az utak, melyeket nem járunk,
az utak, melyek bennünk maradnak,
azok is vezetnek, számolatlanul, valahová.
A szavak, melyeket nem ejtünk ki,
a szavak, melyek bennünk maradnak,
azok is föltárják lényünket, maradéktalan.
A csaták, melyeket nem vívunk meg,
a csaták, melyek bennünk maradnak,
azok is bővítik bennünk titkon a hazát.
A magvak, amelyeket nem vetünk el,
a magvak, melyek bennünk maradnak,
azok is megsokszorozzák végtelenül az életet.
A halál, melybe nem halunk bele,
a halál, mely bennünk marad,
az is mélyíti bennünk a hallgatást.
És mindenütt, mindenbe
gyökeret ereszt a vers.
(Fordította: Lengyel Ferenc)
Csodálatos ez a vers (és pikantériája, hogy Blaga maga négy éves koráig nem szólalt meg, (pedig tudott beszélni)
VálaszTörlésszép napos napot
Nagyon-nagyon szép ez a vers, Éva...egyszerűen gyönyörű....
VálaszTörlésBékés Boldog Újesztendőt kivánok..
Néha nagyon nehéz hallgatni.
VálaszTörlésA vers kifejező és gyönyörű.
...
VálaszTörlés"A halál, melybe nem halunk bele,
a halál, mely bennünk marad,
az is mélyíti bennünk a hallgatást."
...
Nagyon szép vers, mindenkinek mond valamit, mindenkinek szüksége szerint... Ez a költő kiváltsága.
Nekem ez a három sor kiváltképpen, de remélem, egyszercsak kimondható lesz...
Ez a vers nekem most nagyon jókor jött. Köszönöm!
VálaszTörlésÉva, nem is tudod, mennyire szükségem volt most ezekre a sorokra... Köszönöm!
VálaszTörlésCsodálatos,köszönöm!!!!!!
VálaszTörlésa szavak, melyek bennünk maradnak,
VálaszTörlésAkár hozzászólás is lehetne az utolsó bejegyzésemhez! Annak veszem! Köszönöm!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy hozzászóltatok. Lám, lám, mi minden benne lehet egy versben, és mennyire szükségünk van rá.
VálaszTörlésAmit Flora írt, mintha én gondoltam-éreztem volna. Szép vers!
VálaszTörlésAlterego,
VálaszTörlésTudom, hogy benned van...:-(
Nekem is nagyon tetszik a vers! Igen mostanában kell ez nekünk! A fotóidat sokszor csodálom, van amit többször megnéztem már.
VálaszTörlés