2011. március 15., kedd

Az utolsók harca ma este...

Régen volt úgy, hogy minden este TV-t nézek. Helyesebben egy-egy teljes filmet végignézek.

Ma, márc.15. kedd. 22: 10 Viasat3

Ma egy indián filmet.
Tudom, hogy ma Nemzeti ünnep van, természetesen nem ez a film jelenti  az ünneplésem.
Bizony, bizony, egy indián filmet nézek ( én!), az "Utolsó mohikán"-t. Tudom, vér is fog folyni, aki egy ilyen film elé ül le, az tudja, hogy az egykori véres valóságot is mutatja, sőt, talán a valóság még olyanabb volt. Dúl a csata angolok és franciák, huronok, sziúk és mohikánok között. Harcol fehér fehér ellen, indián indián ellen, és indián fehér ellen.
Ki várja ez egy indián regény feldolgozásakor, hogy csipkés-bársonyos lányregénnyel lesz dolga.
Van a filmben hősiesség, hit, erő, elszántság, becsület. Talán kicsit eltúlozva, kell a hatás is. És olyan jó, hogy ezeket a tulajdonságokat adják át  a nézőknek( olvasóknak) és nem a becstelenséget, a mindent könnyen feladást, az árulást.
Mindenki a maga támadó-védekező igazát védi. Van szerelem, romantika is, a film él ezzel az eszközzel, mert oldani kell a film durvább oldalát valamivel. Végül a film romantikus kalandfilmmé alakult Michael Mann rendezésében.
Női nézőkre is számítanak. Szerelem nélkül háborúzni sem lehetett. Sólyomszemet, a fehérbőrű, indiánok oldalán harcoló, fogadott fiú vadászt is megtalálja a szerelem, és a filmben az indián Unkaszt is. Az egyik romatikus szál a szép indián fiú és még szebb fehér lány bontakozó, tragikus szerelme. 
Lehet pityeregni, sőt, sírni  is a filmen, olyan igazi női lélekre vallóan. Már gyerekkorban is mikor olvastam a Nagy indiánkönyvet, sírtam Unkasz halálakor, átéreztem az apának, Csingacsguknak a fájdalmát, bosszúvágyát.
Kislánykoromban korán lefeküdtem a könyvvel, átadtam magam a könyv élvezetének. Kezdetben könyvtári, aztán saját példány volt. A könyvtárinak kissé dohos szaga keveredett az én néhány pattanásomat vastagon bekent kámforos krémmel. :-)Ilyen emlékek is vannak bennem régről ezzel a könyvvel kapcsolatban.
Visszatérve a női nézőkre. A férfiak nem emo külsejű, lányos fiúk, hanem erős emberek, feszülnek az izmok, fénylenek a kékes-fekete szép, hosszú indián hajak, igaz, a nők szőkeségén is fénylik a nap. A táj vadságában gyönyörű.
Na, és a zene! Trevor Jones és Randy Edelman nagyot alkotott. Nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy ma este leülök a képernyő elé. A film és a zenéje erősen összekapcsolódik bennem, mélyen felszívódott, sokszor meghallgattam már. Íme, egy, mely egyértelműen számomra az Utolsó mohikán c. filmet jelenti, maga a főtéma.




És jöjjön a lágyabb vonal, mely szintén mélyen tud rögzülni. az andalító lágy, a bús, de szenvedélyes szerelem dallama.
Ma átadom magam ennek a filmnek.

14 megjegyzés:

  1. én szeretem az ilyen filmeket...amikor ezt az "Utolsó Mohikán"-t láttam valamikor régen, már akkor is elvarázsolt...a filmes fogások, hogy egy egy kép mekkora mondanivalót hordozhat, pazar (évekig emlékeztem arra a jelenetre, amikor Sólyomszem megy a nőhöz a táboron át a tűz fényénél, előremeredő puskával...) persze lehet, csak azért, mert imádom Daniel Day-Lewis-t, minden filmjében rajongok érte :)))

    VálaszTörlés
  2. Katalin! Én is szeretem az ilyen filmeket( is), ezért is nézem meg.Mert a barátság barátság, az ellenfelet tisztelik, a szerelem emberi...
    A filmek nem véletlenül élnek a hatásokkal. A nézőbe szinte belevésik a jelenetet, és ennek így kell lennie.
    Emlékszem a tábortüzes jelenetre!
    Szeretem a filmbéli futásokat is.
    Most, hogy fáj a térdem, még nevettem is magamban, amikor Sólyomszem, Csingacsguk és Unkasz rohannak fel a meredek sziklán. Ó, ha ilyen kondiban lennék.:-)
    Nem puhány férfiak a színészek sem, és jobban nem is válogathatták volna meg a szereplőket.

    http://www.youtube.com/watch?v=v8cOkz3uNHg&feature=related

    A sziklán történő futás ebben a klipben van 0:30 percnél kezdődik, majd kisebb megszakításokkal folytatódik. Érdemes végignézni. Akkor jutott eszembe a térdem, és itt csodáltam az erőt!:-)

    VálaszTörlés
  3. Na, jó, akkor legyen itt a csókjelenet is, mert ez is rendesen bevésődik ám a filmből
    ;-)

    http://www.youtube.com/watch?v=fN24OMtqapM&feature=related

    VálaszTörlés
  4. Az biztos, hogy ez a zene hozzájárult, hogy jót bőgtem a moziban, amikor láttam a filmet. És a futások, tényleg! Az biztos, hogy a stábnak sem volt egyszerű munka! Benne vagyok a ma esti közös filmezésben is! :)

    VálaszTörlés
  5. Ez tetszik: "közös filmezés"
    oksi, jöhet :)))))))Tipitá:))

    VálaszTörlés
  6. Mozgalom kialakulóban...:-))))))

    VálaszTörlés
  7. Jó ez a közös filmnézés. Akárhányszor csak futottak, mindig eszembe jutottatok.
    :-)

    VálaszTörlés
  8. Trendó!
    Sziú, akarom mondani:
    Szia!:-)

    VálaszTörlés
  9. Sajnos nem tudtam megnézni a filmet:(, mert J. mást nézett, és nem lehet mindig nálam a távirányitó. Ezért Anna Kareninával töltöttem egy kis időt, de gondoltam rátok! A filmet meg pótolom! :)

    VálaszTörlés
  10. Anna Karenina is jó társaság.
    :-)

    VálaszTörlés
  11. Tipitá, Anna Karenina jó társaság, csak nem ilyen izmosan férfias, mint ebben a filmben egy-két szereplő!;-)))

    VálaszTörlés
  12. Jé, milyen érdekes: Egy ideje nem jártam erre, viszont indiánokkal foglalkoztam én is. :))

    VálaszTörlés
  13. Miss, hogy érted azt a foglalkozást?

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu