Sok kis történet bizonyíthatja, hogy már ismerem azt a valakit, aki közel áll hozzám. Ez a folyamatosan alakuló ismeretet jelentheti azt is, hogy ki tudom számítani mit tesz vagy éppen mit nem, és legtöbbször már nem is ér csalódás, mikor a cselekvésre kerül sor:
"A jégkrém papírját és a fapálcikát hosszan szorongattam, mert nem találtam egy faluban kukát sétánk közben. Mikor végül megláttam egyet, rögtön jeleztem M.-nak, és néztem a kezét, hogy ő is szorongatja-e még mindig a sajátját. Csalódtam volna, ha nincs nála, de nem is feltételeztem az ellenkezőjét. Bólintott, mikor ő is észrevette a kukát, és együtt beledobtuk a már lassan hozzánk nőtt, a megolvadt csokitól maszatos papírt."
Utóirat: Hogy nem szemetelünk az természetes és a kultúráltság egyik alapja bárhol és bárki részéről. Ez a kis történetünk a sok közül csak egy volt, mert most éppen eszembe jutott, és akkor sem éltem meg egy csodaként. Egymás fokozatos megismerésről akartam most főleg írni.
Az én gyermekeim pont így voltak a Túró Rudi csomagolásával, ha a városban ették kicsi korukban. Fogták a kis kezükben és az első kukánál kidobták. Véletlenül sem ejtették volna a földre. Mai napig nagyon ügyelnek a környezetükre, ahogy mi is itthon és bármerre járunk is a világban.
VálaszTörlésEz így jó, sőt tökéletes, ahogy te is írod. Minden elismerésem nektek, hogy már kicsi korukban megtanulhatták ezt tőletek. Egyre többen vannak, akiknél ez olyan természetes, mint levegőt venni.
TörlésHogy mégsem? Már nincs, de régen az osztrák- magyar határon magyarul is ki volt írva, hogy: " Ne szemetelj!"
Itthon is egyre több és több a kuka ( színesek és szépek is), hogy megoldás is legyen arra, hogy ne legyen szemetelés.
Abban a közeli kis faluban is voltak és lehet, hogy mi éppen ott voltunk, ahol nem. Mindegy is, szorongattuk a papírt a pálcikával együtt addig, ameddig kellett, hogy megszabadulhassunk tőlük.
Szép a meghitt kapcsolat, amikor szavak nélkül is tudjuk, mire gondol éppen a másik... Ez határtalan bizalmat ébreszt. Örülök, ha valaki meg tudja valósítani. Mindig ilyenre vágytam.
VálaszTörlésPersze, hogy zökkenőkkel alakul ki ez, főleg egy kapcsolat elején. Mivel közös törekvésünk volt és az is, hogy folytassuk, egyre jobban haladunk. A beszélgetés fontos, nyíltan kimondani, hogy mit és hogyan szeretnénk, és meghallgatni a másikat is. Nem kell elvárni, hogy a másik gondolatolvasó legyen. Aztán kölcsönös lemondások, elfogadások során simul és alakul egy kapcsolat. Most is éppen "rendben" vagyunk.
TörlésMás: M. pár perce írt, hogy creperie-t ebédel St Pierre le Moutiers-ben.:)
M. nem nagyon tűri a véletlenül vagy anélkül ott hagyott papírokat. Ha pl. bevásárolunk, és a bevásárló kocsiban talál egy más által korábban ott hagyott számlát, reklámanyagot, kiveszi őket és elballag vele a legközelebbi kukáig. Mindig így történik. Aztán folytatjuk az utunkat is.
Törlés