Egyszer mikor ott voltam M. anyukájáéknál, az én feladatom volt, hogy tegyek a tűzre. Volt egy fotel is mellette, én ott ültem, melegedtem, és időnként ránéztem a fonott kosárban lévő fára és a lángokra. Ha eljött az ideje tettem rá, és a parázsból pattogó hangot adva újra láng lett.
Milyen kevés kell a boldogsághoz. Ennél kellemesebb feladatot nem is adhattak volna. Táplálni a tüzet, meleget adni a segítségémmel nemcsak magamnak, hanem másoknak is, akik éppen beszélgettek az asztal körül. Nem sokat értettem belőle, németül ment a mondatok váltása. Így inkább befelé és a tűz felé fordulva teltek el a percek, az óraketyegéses, illatosan kávézós, friss kalácsos vasárnap délután.
Ahogy jön a tavasz, a tűzrakás benti lehetősége is elmúlik, de egy másik formában újra ott lesz, hogy adjak valamit magamnak, és ha tudok másnak is, azzal a kapott eséllyel, ami egy kicsit mássá teszi az életemet, akármilyen kis dolog legyen is az. Ez egy valaha volt egyszerű tűzrakás is lehet egy osztrák falusi konyhában. Csak tudatában kell lenni, hogy most "valami" történik bennem, velem, amire emlékezni fogok később is. És lám, emlékszem is.
Ebben a mostani covidos, bezárt világban, munkahely nélküli, nyugdíjas időszakban, anyu és M. nélküli életben kevesebb a lehetőség az adásra, hiszen jóval kevesebb ember van körülöttem, mint eddig valaha is volt. Egy-egy szép és jó szó azonban mindig legyen a tarsolyomban, ha jön mégis az a bizonyos ritkává vált alkalom, és mégis találkozom emberekkel. Legyenek ők akár a szomszédok vagy a már sokat látott bolti pénztárosok. Biztosan jólesik nekik.
Ha más nem adódik, legalább ennyi legyen.
Éva, ebben a bezárt világban valóban nem könnyű. A pattogó tűz élménye és valósága nálam is épp megvan, rakom a fát a cserépkályhába. Egy-egy szép jó szó, frissen sült maffin kínálása a szomszédba, ahol épp covidos a férfi, jólesik kerítésen innen és túl.
VálaszTörlésÖlelés
BMari
Ebben a lakótelepi, központifűtéses lakásban, az ember elszokik az olyan dolgoktól, mint a tűzgyújtás és tűzre rakás.Ezért is volt élmény nekem a leírt történet. Jó, hogy van cserépkályhátok. Van munka vele, de szép és hangulatos is. Mikor gyerek voltam nekünk is volt cserépkályhánk. De jó is volt nekidőlni, melegedni, és rakni a tűzre.
TörlésSzép dolog volt tőled, hogy muffint adtál a szomszéd családnak. Egy-egy kedves gesztus, jólesik mindkét félnek.:)
I have a fireplace but I don’t use it now. I would love to have an open fire and grill food.
VálaszTörlésHave a nice afternoon.
I have a central heating at home, do not have fireplace, but it must be good. It gives work but also a good mood to see the fire.
TörlésI took the photo not at home.
Nekem is van tűzmániám, és nyugdíjas terveim között a kandalló is ott van látszó tűztérrel. Köszönöm, hogy leírtad a gondolataidat. Ebben az időszakban különösen jól jönnek ezek az apró pozitív üzenetek.
VálaszTörlésMilyen jó terv az a kandalló! Jó lesz mellette üldögélni és nézni a tüzet nyugíjas éveid telein.
TörlésIgyekszem pozitivan gondolkozni. Azért becsúsznak negatív gondolatok is, nem vagyok tökéletes.:)
Éppen előbb tettem a kályhára, felmelegítjük a ház hátsó részét. S ilyenkor jólesik hátra menni a finom melegbe. Reggelente a hideg konyhába megyek ki, s mikor begyújtok, melegedni kezd az az igazi világ.Ahogy írod, átmelegít testet, lelket.Azért az a kalácsszelős kép se semmi, hangulata van.
VálaszTörlésMikor gyerek voltam mi is a hideg konyhába mentünk ki reggelente. Olajkályhánk volt ott, be kellett gyújtani, és várni, hogy meleg legyen. Délután én értem haza először az iskolából, és én gyújtottam be. Mire a szülők hazaértek munkából már meleg volt.
TörlésJó lehet neked hátra menni a ház hátsó részébe, finom meleg vár rád ott.
A képen M. vágja fel a kalácsot a kávéhoz.
Olyan jó, hogy amikor olvaslak, szinte mindig előjönnek a régi emlékeim. Az én nagymamámnál is sparhelt volt a konyhában és mikor tésztát gyúrt, levágott nekem 1-2 cikket és a sparhelt tetején megsütötte, olyan pufi lett és én nagyon szerettem. A lángost is a platnin sütötte. Délután, mikor már sötétedett, nem gyújtottunk villanyt, csak a tűzhely ajtaján levő lyukakon kiszűrődő fény világított..., sok-sok emlék.
VálaszTörlésSok emlékünk van nekünk már.:) Mi kenyeret is a platnin pirítottuk meg. Utána mehetett rá a fokhagyma. A nagymama tésztája finom lehetett. Kedvezett a kis unokának, és etette finomságokkal.
TörlésSzinte látom az írásod alapján ahogy este égett a tűz, és a lyukakon kiszűrődő fény világított.
"Milyen kevés kell a boldogsághoz" - mondod, Éva és milyen igazad van!
VálaszTörlésKülönösen a mostani nehéz időkben van fogyóban hozzá az érzékünk...
De ezek az idők is voltak sokkal nehezebbek, amikor a puszta fennmaradásért kellett küzdeni. Nálunk az első tűzhely, amire emlékszem a régi, század elején épült "vert falú" első házunkban még ún. "rakott sparhet" volt, melyet begyújtás előtt ki kellett hamuzni... Most meg központi fűtéses kényelemben, állandó meleg vízzel és fürdőszobával szenvedünk attól, hogy nem mehetünk úgy és oda, ahova akarunk...
Mindig "szenvedünk" valamitől, pedig megbecsülhetnénk a jó dolgunkat. Fogyóban a boldogságunkhoz való érzékünk, ahogy írod. Volt mikor nem volt központi fűtés, állandóan meleg víz, fürdőszoba. Melegíteni kellett a fürdővizet, fűteni kellett, a főzéshez is be kellett gyújtani. Ahhoz pedig fát vágni.
TörlésAzt hiszem tudom milyen az a rakott sparhelt.Láttam már olyat.
A gyerekkorom cserépkályháját is ki kellett hamuzni mielőtt újra begyújtottunk. Munka volt vele, a mostani központi fűtéssel nincs. Most el kell fogadni, amit adnak, és élvezni. Tudatában kell lennünk, hogy jobb körülmények között élünk, mint valaha tették az emberek, és még mi is csináltuk a munkát annak idején besegítve a szülőknek, nagyszülőknek. Igaz, hogy kis munkákat, de csináltuk.
A központi fűtés melegét kapjuk, a kályháét csináljuk.A kályha adja a mi közreműködésünkkel, teszünk érte. Érzékesebb, emberibb, szebb,melegebb.
VálaszTörlésIgazad van, jó hogy van kályhátok is az "emberibb, szebb, melegebb" fűtésért.Kívánom, hogy sok örömötök legyen benne, és csináljátok a meleget továbbra is, ne csak kapjátok.
TörlésTűz van ma is...
VálaszTörlésÚgynevezett vízteres kályha fűti be az egész lakást. Reggel, bármilyen korán is kelek első dolgom megrakni a tüzet, s aztán olvasgatás és írás közben hallgatom, azt a kattogó hangot, ami jelzi, ahogy felmelegszik a "rendszer". Télen ebben a masinában sülnek az étkek, tetején pedig a falusi romantika jegyében nagy fazékban víz melegszik. Üvegajtaján át nézhetem a tüzet, tegnap pl szív formájú volt a koromfolt... Írok is róla, ha már...
De jó neked, hogy hallhatod a kattogó hangot, és nézheted a tüzet! Ahogy Holdgyöngy írta "emberi, szebb, melegebb" fűtés, mint a központi, és még sütni, főzni is lehet benne.
TörlésMikor gyerek voltam nem becsültem meg a kályhánkat űgy, mint ahogy most tenném. Milyen szép szép lehetett az a szív formájú koromfolt. A tűz megajándékozott benneteket vele. Várom az írásod.:)
Ezek az írások nagyon jók , annyi emléket ébresztenek az emberben.Nálunk sparhelt volt gyerekkoromban a szoba konyhát fűtötte be azon főtt az étel és melegedett a víz.Akkor még jégvirágos ablakot is láttunk.Amikor férjhez mentem teatűzhely volt és cserépkályha 50 éve. Aztán megépítettük a házunkat és először szénnel fával tüzeltünk a kazánba most gázzal.Így változott a világ sokmindent megértünk de most így 70 fölött ez a kényelmes.Mi tüzet most a kertben rakunk ha bográcsozunk vagy szalonnát sütünk közben beszélgetünk nézzük a lángokat.Szép napokat jó egészséget mindenkinek. Zsike
VálaszTörlésKedves Zsike, igen sokmindent megértünk a fűtés terén is.Nagymamának volt kemencéje is. Az egyik fele a konyhát a fűtötte, a másik a szobát. Olvasom, hogy ti is milyen sokféle fűtéssel próbálkoztatok már. Így idősen a kényelmes a jó, fiatalon még könnyebben ment a favágás, a sparhelt, a cserépkályha fűtése.Mennyire emberibb volt - ahogy itt nálam is írták -, a tüzet csinálni, nem kapni a meleget.
TörlésJó dolog lehet a bográcsolás és a szalonnasütés. Míg nem laktam lakótelepen mi is sütöttünk szalonnát. De finom volt! A nem egészséges mindig finom:)
Jégvirágos ablak sincs már. Milyen szép volt pedig, mennyi mintázata volt.
Neked is szép napokat és főleg jó egészséget kívánok.
Budapesti túratársamat megtanítottam begyújtani a cserépkályhába, azóta nagyon szereti ezt csinálni. Ül a kályha előtt a kis sámlin és hosszasan elmatat vele.
VálaszTörlés-Zsóti, nem kell ott ülnöd, rakd meg jól, aztán elvan magának!
-De olyan jó itt ülni és nézni!
:-)