2011. augusztus 2., kedd

Haranglábak tövében



Szeretem a haranglábakat, szívemhez közel állnak.
Isten szabad ege alatti ima, közvetlen kapcsolat a  természettel. Nincs itt semmiféle arany, túldíszítettség. Soha nem is volt gazdagság ott, ahol épült  egy harangláb, hiszen eleve azért nem templomuk volt, mert nem volt rá pénzük.

3 megjegyzés:

  1. Falusi séta

    Vérfű ingatja karmazsin
    fejét a szélben alkalmasint
    míg Zsuzska óvatoskodva
    lépi át a sínt...
    itt döcögött régen a kisvasút.
    A kastélyt bámulom, a vedlettfalút,
    (uralt hajdan vagy kéttucat falut)
    és hogy a fűznek mekkora már
    az odva?! Elférne benne bízvást
    Zsuzska, a nevetős fruska,
    bújna is, tudván tudva,
    hogy ott nem hagyom, hanem
    zsörtölődve csak megkeresem.
    Pedig a hűvös, kihalt ivóban
    vár már a söröm és a felesem.
    Sós kifli is van ott, kis kosárban!
    tűnődök, míg vergődök a sárban
    (Vajon hova bújt a lány? Talány!)
    Lám ott nevet, az útkanyarban,
    gyöngyfogsorú kacajt hord a szél...
    már nem bosszankodok, ennek
    a kis bakfisnak az ember
    úgyis hiába beszél, legyintek,
    és vállamon át még hátratekintek
    hogy bevésődjék szívembe
    a pillanat, mely elszáll ugyan,
    de valahogy titkon, mégiscsak
    velem marad.

    VálaszTörlés
  2. Én is voltam Pankaszon...ugyanazt éreztem!..)

    VálaszTörlés
  3. Pankaszon és az egész Őrségben!:-)))

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu