Karácsonyunk első fele

A karácsony első fele ( Szenteste, majd 25-én késő délutánig) Anyuval telt, mert amúgy egyedül lenne. Ez nálunk már hagyomány, hogy kettesben tültjük a karácsony első felét nálam.Ő jön át hozzám, én díszítem itt a fát fel, készítem az ünnepi vacsorát. Itt is alszik, és csak másnap megy haza. Egy utcában lakunk.

Az ünneplés mindig ugyanúgy zajlik. Ez a hagyományok lényege, hogy évente egyszer átélhetjük, régi ünnepek emlékét is idézve. Ajándékosztás előtt a régi, megszokott csengettyű szólal meg, CD-ről a megszokott karácsonyi zene.Utána az ajándékokban való elmerülés következik. Nem szoktunk nagy ajándékozást csinálni. Könyv, CD, néhány személyre szabott ajándék még. Egy-egy angyal még a fára, még valami puha melegséget adó tárgy. Úgysem ez a lényeg!

Anyu sütütt mákos kalácsot. Saját sütemény lehet ajándék, az az este fénypontja is lehet. Én püspökkenyeret sütöttem, ami ízlett nagyon, mert az olyan évente visszatérő "Évás" sütemény volt.

Utána énekeltünk, én befejeztem a vacsorát, asztalhoz ültünk.  
Kis pihenés, beszélgetés, majd süteményezés. Utána csend, a beszélgetés folytatása. Égnek a mécsesek, a gyertyák, szól a zene, vagy mi énekelünk újra. Mégis leginkább a csendben való beszélgetés a lényeg, és ez így jó. Kisjézus születését várjuk.:-)
Másnap közös reggeli, békés kávézás, teázás. Jeges szél érkezett, nyomta, zörgette az ablakot.
Még egy kicsit együtt voltunk, utána anyu hazament. Én ebédre átmentem hozzá. Megnéztem az ő fáját, újra a csendes beszélgetésé a főszerep, emlékek idézése, év értékelése, kis hevergetés ebéd után, pihenés.
Majd hazajöttem, mert nemsokára vendégek érkeztek hozzám.Velük töltöttem a karácsony második felét.
Folyt. köv.