2010. december 29., szerda

Karácsonyunk másik fele

Késő délután megérkezett M. a fiúkkal. Így 4-en voltunk. Bár nem tartottuk lényegesnek az ajándékot, mégis volt ajándékosztás. Apró meglepetések, papírtépések, szalag gyűrögetések. Utána beszélgetés fontos, kevésbé fontos dolgokról.
Mindnyájunknak hiányzott a levegő, elindultunk sétálni. Séta közben betértünk egy pizzériába. Nem mintha a hűtőszekrény nem lett volna tele,de pizza bezzeg nem volt otthon:-)Meg aztán a pizzériában meleg is volt. Lényeges szempont volt behúzódni is valahova.Volt spagetti is, pizza is. Ez utóbbi malomkeréknyi és finom! Hogy tudtuk megenni?
Hazatértünk után hogy jutott eszünkbe a kártya, nem tudom. Az hogy a tea hogy jutott eszünkbe, azt tudom. Karcos, jeges szél, kemény mínuszok voltak kinn. Átfáztunk. Teázás közben elkezdtünk römizni, éjfélig abba sem hagytuk.Élveztük a régen pörgetett kártyalapokat. A legfiatalabbik nyert, és megbeszéltük, hogy ez másnap visszavágót kíván.
Jót aludtunk és sokáig. Közös reggeli, én főzni kezdtem. Élveztem a konyhában való matatást. M. és a fiúk elfoglalták magukat: Olvasás, beszélgetés, Rubik kocka(  egyik ajándék, mindkét fiúnak egy-egy, bajlódjanak vele). Meg is ágyaztak, amit nagyon díjaztam.TV senkinek sem jutott eszébe.Így volt jó!  Egyik fiú megtisztogatta a számítógépem mindenféle szeméttől. Nem vírustól, hanem nem kellő feleslegektől.Hallottam a konyhában, ahogy a gép fellélegzik.
Ebéd. Azt mondták finom volt. Maradékra srácok lecsaptak, hogy viszik majd haza. Aztán kávé is, süti is az asztalon és újra levegőhiány bennünk.


Kifelé! Nem lett melegebb, szél vadul csapkodott, süvített, vágott. Mentünk útba eső Hősi Temetőbe, kilátóba felfele az erdőn át. 
Felértünk.Volt ááá meg óóó, hogy mekkora a szél, megnéztük a panorámát, majd kapaszkodva lementünk. Fiatalabbik hasra vágta magát. Úgy tanulta katonáéknál, hogy ott kevésbé fúj!:-) 
Hazaértünk, újra tea, újra römi, beszélgetés. Fiatalabbikon kívül más is nyert.Volt öröm!:-)
Összepakoltak, hazamentek. Megbeszéltük, hogy lesz a Szilveszter és  jan. 1-2.
Én is elpakoltam, ágyneműt lehúztam, és olvastam. Sokat, élvezettel.
Így telt az estém csendben karácsonyfa, gyertya fénye mellett a fotelban.

5 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Meghatóan egyszerű, szinte szikár, mégis érzelemgazdag volt ez a leírás. Mentes minden "geil" mozzanattól, ami a hasonló beszámolóktól inkább elriasztja az embert, mintsem gyönyörködésre késztetné. Köszönöm, hogy elolvashattam.
    (azért írtam újra a kommentet, mert néhány elütés olyan volt, mintha helyesírási hiba lett volna, én meg erre baromi hiú vagyok:)

    VálaszTörlés
  3. Trendo! Én is hiú vagyok a hibákra. Különösen arra, ha az elütés egyben helyesírási hiba is. Van úgy, hogy nem tudom törölni, akkor kicsit mentegetőzöm, humorosra veszem a figurát adott helyen. Amit rosszul leírtam, az ott mindig marad, ha csak meg nem szán a blog tulajdonosa. Általában ott marad, mert valami íratlan szabály, hogy amit leírunk, az maradjon is úgy.
    Nem szeretem a geil dolgokat. Beszámolóban sem, süteményben sem, emberben sem, blogban sem.
    Ha nem szeretem, nem is írom.
    Valóban szikár lett ez a bejegyzés, talán mert nagyon is nem akartam sziruposra venni.Sok a tőmondat, az egyszerű mondat, látom, ahogy most újra olvastam. Nem volt geil a karácsonyunk, de voltak benne érzelmek. Inkább azt mondanám természetesen egyszerű volt. Figyeltünk a részletekre, hangulatokra,de a színes helyett úgy mondanám, hogy fehér és arany volt az ünnepünk.

    VálaszTörlés
  4. Ezt nagyon jó volt elolvasni! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  5. Jó volt kicsit bekukkantani a Te ünnepedbe, köszönöm! Én kicsit elmaradtam,(korlátozott itthon az internet), de nagyon jól esett, hogy már hiányoltál is:)
    Egy jó séta, utána zsugaparti és forró tea...hmm, szép ,kerek nap lehetett.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu