Eső szakad, illetve ömlik most. Pár napja ( pénteken) készítettem pár képet, tudtam, hogy egyike lesz az utolsó idei ilyen kékeknek. Trendo is eszembe juttatta a kéket, Jószay Magdolna is, kattintottam is azonnal a saját élmény rögzítésére!
Mi mindennel lehet egy pár perces buszmegállóban álldogálást eltölteni?
Nézni a kék eget! Ahogy Buda Vladimír versében is olvasom: a béke-kéket.
Kedves Éva, rokonlélek vagy, szeretem a blogodat és gyönyörű a zenéd! Be is jelentkeztem állandó olvasódnak:)))
VálaszTörlésKöszönöm,örülök, én már hónapok óta állandó olvasód vagyok csak úgy szépen csendben.:-)
VálaszTörlésSzeretem a blogod én is.
Sokmilyen csendes olvasómmal találkoztam már. De nem is szimpatikus, ha valaki olvasási rekordokat akar döntögetni, éppen ezért sosem számított, hogy hány állandó kísérőm van. Persze, mindig jól esik, ha egy újabb Valakivel találkozhatom.
VálaszTörlésEinaudit én is nagyon kedvelem:))) George Winstont ismered?
Tetszik, Éva! Nagyon szépek (voltak)...
VálaszTörlésCsillagos! Nekem is jól esik, ha itt látlak benneteket, és a számok valóban nem számítanak.Vannak szívesen látogatott helyeim. A szépség, jóakarat és a nyugalom vonz.Úgy gondolom, így gondoljuk itt jópáran.
VálaszTörlésGeorge Winston? Sajnos nem ismerem, de mindjárt utána nézek ki ő. Köszönöm az ajánlást.
Merci, vége a "kékeknek". Agyonáztam a szürke-fekete ég alatt, míg jöttem haza munkából.Ezt is szeretem. Hadd essen!:-)
VálaszTörlésGyönyörű kék-sárga képek.
VálaszTörlésIgazad van, mindennek megvan a maga szépsége, most másmilyenek jönnek.