1. Az előző napi virágocskák elfonnyadtak, de a hazajövetelünkig ott maradtak az asztalon. Az ajándékokat mindig megbecsüljük.
2. Úton egy igazi gyerekparadicsom felé, "Fairy-tale Forest" a neve, vagyis Tündérmesék erdeje. Mesék szereplői láthatók egy hosszú úton, egy eléggé emelkedő majd lejtő domboldalon, de végigcsináltam.
3. A hely karácsonyos része rögtön a szívembe lopta magát.
4. Ami a gyerekeknek fontos volt, hogy azok a krokodilok énekeltek és mozogtak. Ami pedig számomra érdekes volt, hogy Yano is mozgott közben. Nem is lenne gyerek, ha nem ezt tette volna.
5. Nem is kell leírnom, hogy Yano végül a kutyus hátán kötött ki.
6. Rácsodálkozás egy nyuszikára, és egy lépéssel közelebb is hozzá.
7. Kedves magyar és az idősebb korosztályhoz tartozó olvasóim! Ugye, megvan gyerekkorunk rajzfilmje a "Na, megállj csak"! Ha így inkább emlékidéző, akkor: No, Pagagyi! Elmondtam a családnak, miért fontos számomra az a nyúl és a farkas. Érdekelte őket.
8. A bejáratnál gyerektaxik is voltak. A szülők húzhatták a látnivalóktól elfáradt csemetéket.
9. Igen, ezek virágok! Azért emlékezetesek, mert itt volt annyira meredek a lejtő, hogy nem tudtam már a rollátorommal lefelé menni, mert inkább csúsztam, mint léptem. Kértem segítséget (esetleg egy kéznyújtást), de mindenkinek csak egy szerencsétlenkedő látványosság voltam, és semmi más. Jól meg is néztek, de senki nem segített. Így volt valóban: Senki! Aztán utolértek a többiek, és M. idősebbik fia pártfogásba vett. Nemcsak akkor, hanem az ott tartózkodásunk hátralévő részében is figyelt rám, segített és mellettem volt. Most is köszönet jár neki ezért.
10. Úton egy kisvonat felé.
11. Azzal a kisvonattal sok kört lehetett tenni.
12. Életmentő volt a limonádé, és ez nem is túlzás, mert annyira szomjas voltam már (mindig?).
13. Nappal ennyi fok, de inkább több, ott csak az esték voltak hűvösek.
14. Mikor már mentünk vissza a parkolóba, ez a kis "szürke" még keresztezte az utunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése