2014. július 16., szerda

Bodajk


Van a hátitáskám kis zsebében egy gyűrött cetli, melyen néhány Veszprém közeli hely neve van, hogy ha már egyszer ott járunk, akkor hova érdemes kitérővel még elmenni, hogy a szükség élvezetté is alakuljon. Próbálom ezt az elvet követni, nem mindig jön össze, de ha lehetséges, akkor nem térek ki előle.
Bodajkot akkor írtam fel, mikor kálváriák keresésébe is fogtam, és már nem is tudom hogy akadtam rá, de a viszonylagos közelség és a neten látható képek vonzó látványának egybeesése miatt akkor rögtön eggyel több név került a cédulára, és az a bizonyos kitérő múlt szerdáig váratott magára.
Mindig van valami kis apróság, amely emeli vagy éppen mélyíti a szépséget, a méltóságot, a szelídséget, a később emlékké alakuló élményt. 
Mikor Nagypénteken Veszprémfajszon voltunk, akkor a sűrű felhők és a szél töltötték be ezt a szerepet, Bodajkon pedig a kis virágok, melyek a fehér köves talajon a kálváriák mellett húzódtak meg, és ha a hely a lényegét tekintve egyébként is nem lett volna nagyon kedvemre való, akkor most csak a virágokra is emlékeznék.



16 megjegyzés:

  1. A képek csodásak.
    Én is szeretek visszajárni.
    És még sok minden, amit most kaptam...

    VálaszTörlés
  2. mintha egy filmjelenetet néznék: talán nincs is ilyen szép látvány az életben, mint az az első fotód, de hát lefotóztad, csak van akkor :)) a második képed meg olyan megható, békés, szinte érzem a fűszálat a fogam között, hasalok a fűben, és béke van, a kis virágok meg annyira jellemző rád (tőled tanultam, hogy lehajoljak és közelről fotózzam le őket, hihetetlen szépek, amiket fentről nem is látni...

    VálaszTörlés
  3. a Csendhegyek bloggal együtt is érdekes http://csendhegyek.blogspot.hu/2012_12_01_archive.html

    elméláztam ezen a "Jézus keresztre-feszítése képen, mennyire emlékeztet egy plakátra a kalapáló ember alakja, és hogy az ott élők rajzaiban mennyire él az életük mai emléke, és milyen fantasztikus élményt ad így együtt ez (szeretemélmények)

    VálaszTörlés
  4. Júlia, annyira szép hely! Méltósága van, egyszerűsége, és tudjuk miről szól- a szenvedésről is-, de ez a hely maga a béke a csendjével.

    VálaszTörlés
  5. Katalin, igen ilyen a valóságban!:-) Annyi kép készült, hogy megint nehéz volt válogatni. Lehajoltam, letérdeltem( ahh, de nehéz néha felállni!:-D), elmolyolgattam hosszan a részletekkel is.
    M. már a domb tövében, sőt, az utcán várt. Mondom neki- a minden kis akármit nem fényképező jóembernek magyarázatképpen-,hogy virágokat is fényképeztem, erre sokat mondó mosollyal: Láttam!:-)
    Köszi a linket, megnézem...

    VálaszTörlés
  6. Katalin, megnéztem, most is köszönöm. Mindig jó linkeket hozol, de ezt már jeleztem...:-)

    VálaszTörlés
  7. Itt született az atya, aki hittanra tanított. Mikor hozzánk került a faluba, mi voltunk az első tanítványai, a kis elsősök. Mindig a kedvencei maradtunk.:-)Bodajk nekem végérvényesen Őhozzá kapcsolódik, bár Ő már más hazában lakik.

    VálaszTörlés
  8. A lényeg a részletekben rejlik!
    Visszakerestem, mert nem emlékeztem rá: úgy látom Magyarpolány és Noszlop még nem szerepelt a bejegyzéseidben! Ajánlom a cetlire írottak közé! Magyarpolányban a Kálvária, Noszlopon pedig nagyon finom savanyúság vár rátok! :-)

    VálaszTörlés
  9. Ha már az a környék, akkor ajánlom még Zircet és Bakonybélt is, ezek közelebb is vannak Veszprémhez, meg hát Mór is ott van mindjárt Bodajk mellett. Mindegyiket érdemes megnézni.

    VálaszTörlés
  10. Pipulka, köszönöm, hogy írtál az atyáról. Mennyire kapcsolódhat egy ember egy adott helyhez a gondolatainkban.

    VálaszTörlés
  11. Saci, voltunk Magyarpolányban 2 éve Húsvétkor. Mindig mindenről nem írok a blogban, illetve visszakerestem egy mondatban megemlítettem. Sajnálom, hogy nem többet, mert megérdemli a hely. A blog lehetőségei is végesek.
    Noszlop? Ott még nem voltunk tényleg.

    VálaszTörlés
  12. Ági, neked is köszönöm az ajánlásokat. Múlt héten voltunk Móron Bodajk után, Zircen elég sok évvel ezelőtt.
    Bakonybélen még nem, de felírom a kis papírkámra!:-)

    VálaszTörlés
  13. Az első fotó csodaszép. Ezeknek a helyeknek a méltósága, csendje, hangulata nagyon megfogja az embert.

    VálaszTörlés
  14. Igen, Holdgyöngy! Tudom, hogy te is érdeklődsz a kálváriák iránt.Mindig szembe jutsz, ha meglátogatok egyet-egyet.

    VálaszTörlés
  15. Örülök (veled) az ilyen szép sétáknak, felfedezéseknek!
    Mi júl. 13-án egy 33 méterrel a föld alatt kivájt, több km-re terjedő települést néztünk meg, már a középkortól ott rejtőzködtek a környékbeliek... (innen 15o km kb.)

    VálaszTörlés
  16. Rózsa, érdekes lehetett, mindig vannak felfedezni valók...Hogy jött az ötlet, hogy oda mentek?

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu