2012. május 10., csütörtök

Olvasok


„Inspiráló, erőt adó, példamutató életút az övé. Aki olvassa a könyvet, úgy érezheti rálelt egy forrásra, amelyből saját életéhez energiához juthat. Tipikusan „éjjeliszekrény” mű, olyan olvasmány, amelyet nem elég egyszer elolvasni, hanem ott kell tartanunk az ágyunk mellett, hogy újra és újra belenézve megújult erővel vághassunk neki életünk naponta adódó új kihívásainak."

( Részlet Singer Magdolna: Partitúra - Utolsó beszélgetés Polcz Alaine-nel c. könyvének előszavából)



Jó belemerülni egy könyvbe, feltenni magamnak a kérdést olvasás közben és a végén is, hogy megfelelt-e az olvasmány elképzeléseimnek, a várakozásaimnak. 
Vannak ebben a könyvben is olyan fejezetek, melyek kifejezetten nekem íródtak, melyekből tanulok, mely mutatja hogy kell harcolni a céljainkért, mert bizony én nem vagyok egy harcos típus. 
Mégis leginkább élni tanít, önértékelni, tűrni, elfogadni, szeretni, szeretni az életet, és halni is megtanít Polcz Alaine és a könyv.

10 megjegyzés:

  1. köszi az ajánlást, pont ezt a hangulatot szeretem én is, amit lefestettél ezzel a pár sorral!

    be is szerzem, elolvasom, élvezem, és gyakorlom ezt a szemléletet

    VálaszTörlés
  2. Kedvet adtál az elolvasására! Jó alkalom lesz a jövő heti könyvesbolt-körútam Szegeden!
    Igazad van, léteznek ilyen sugárzó egyének, akiknek a sugarainál felmelegszünk...

    VálaszTörlés
  3. Lillácska, Flora, könyvtári könyv, 2007-es kiadás( Jaffa kiadó), remélem még kapható a könyvesboltokban is, én is szeretném saját példányban is itthon tudni majd.
    Ha nem, körülnézek a neten.
    Azóta már egy másik könyvet is majdnem befejeztem, és nagyon tetszik, majd írok róla.

    VálaszTörlés
  4. Különleges lelkialkat kell ahhoz, hogy egy olyan életúttal, mint Polcz Alaine-é, meg tudja őrizni valaki a gyermeki énjét. Sokkal kevesebb megpróbáltatással sem sikerül mindig.Nagy titok számomra, hogy nem ő szorult lelki segélyre, hanem képes volt másoknak vígaszt, segítséget nyújtani.Hacsak nem pont ez volt a titok nyitja.

    VálaszTörlés
  5. ...bonyolult dolgok ezek!(oda-vissza...)

    VálaszTörlés
  6. Alterego, Aliz, nem lehet megmagyarázni ezeket. Érdekelne, hogy a sok megpróbáltatás alatt és után mitől függ az, hogy valaki nem süllyed el az önsajnálatban, hanem képes adni.
    Akarat, hit, van kiért van miért?
    Mikor már teljesen mélyen volt, akkor is képes volt összeszedni magát és a munkája, az aktivitás segített leginkább. Ami fontos volt számára, amiben hitt, ahhoz volt ereje. Nem bonyolult ez végül is.És mégis!?

    VálaszTörlés
  7. igen, valahogy igy... van egy sajátkészitette képem róla,dedikálás közben,mindjárt előveszem, és "tanulmányozom", az is nagyon "beszédes"...és derűs...
    és a "Rend és Rendetlenség" c. könyvét (kétszer is megkaptam!:) kell hogy tanulmányozzam még... főleg!

    VálaszTörlés
  8. Aliz,szerencsés vagy hogy tanulmányozhatod azt a képet. Van, akinek az arca szép és derűs mindig. Az egész arcberendezése olyan, a ráncok sem szomorúra görbülnek.A ráncok is úgy maradnak meg, ahogy az ember általában néz.
    A Rend és rendetlenség c. könyvet nem ismerem. Mennyi hiányom van még!

    VálaszTörlés
  9. ...hm. Évek óta végzek hospice-munkát, de az ő könyveit nem szerettem meg a tanfolyamon. Ebbe talán belepillantok majd, amint a kezembe kerül, ha már ilyen szépen ajánlod :)

    VálaszTörlés
  10. Nem tudom mennyit segíthet éppen ez a könyv a hospice munkában. Persze, hogy van benne szó róla, de engem a könyv többi része jobban lekötött. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem értékelem, ha valaki a haldoklók körül tevékenykedik.
    A könyv? Jó volt, de hozzá kell tennem, hogy még mélyebbnek, árnyaltabbnak hittem olvasás előtt.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu