2012. május 8., kedd

Díj



Bár kitettem az oldalsávba, hogy 
szavakat, hozzászólásokat szívesebben fogadok bármilyen díj helyett, Piroska mégis gondolt rám, és ha valaki ezt teszi, akkor köszönettel elfogadom, mert megtisztelően kedves, ha valaki jelzi, hogy örömöt okozok neki.
Akkor most jöjjön 5 dolog rólam:
1. Nem szeretek táncolni. Bizonyára, mert nem is tudok egy középiskolai tánciskola ellenére sem.
2. Szeretem az Őrséget tiszta egyszerűségével.
3. Még nem adtam fel, hogy megtanulok németül, mert szükséges. Utána olaszul vagy franciául csak úgy, szórakozásból. Na jó, legalább valamennyire.:-)
4. Ha újra kezdeném az életem, a vendéglátást tanulnám, mint szakmát.
5. Mindig tartok levendulát a lakásban. Nagyon szeretem.

Elnézést, de nem adom személy szerint tovább senkiknek a díjat. Sok helyen vagyok szívesen.
Legkedvesebb blogom jelenleg Márta blogja. Ha valaki szívesen ír magáról 5 dolgot, és itt jelzi (vagy nem), akkor azt örömmel fogadom.




10 megjegyzés:

  1. Gratulálok, Éva! :) Én ugyan nem igazán tudom, mi ez a díj és "írj magadról 5 dolgot" dolog, de ettől függetlenül szívesen olvasom.

    VálaszTörlés
  2. A 4. pontod meglepett. Én magam táncolni és énekelni szerettem volna magas szinten - de sajnos közepesen se nagyon megy...

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, Tamás!:-) De jó, hogy előkerültél. Tudom, hogy már nem otthon vagy, talán már a vizsgaidőszak és a tanulás köt le nagyon.
    A díj igazi eredetéről én sem tudok. Egyszer valaki létrehozta, hogy megjutalmazza szeretett blogjait. Egy valaki 5 blogírónak adhatja tovább, ők aztán újra 5-nek, így terjed, miközben mindenki 5 dolgot ír magáról.
    Én ugyan írtam 5 információt magamról, de nem adtam tovább " hivatalosan" másoknak, mert ennél a számnál több helyen vagyok szívesen.Mindenhol más miatt. Hogyan válogassak? :-)))

    VálaszTörlés
  4. Flora, nagyon-nagyon érdekel a gasztronómia, ha itt a blogban ez nem derül ki. Hogy aztán mennyi szeretet maradna meg belőle, ha szakmaként is művelném nem tudom, de sok éve foglalkoztat a gondolat, mi lett volna, ha... Bizonyára akkor is szeretném.
    Tánc? Teenager koromban kellett volna jól begyakorolni, de én otthonülő voltam.Amit megtanultam azt is elfelejtettem, és maradt a kudarc, ha táncolni kellett. Azt meg ki akarja?
    Persze, ha utána még tanultam volna, és el is jártam volna táncolni a szinten tartásra, az más, de én nem tettem. Nem érdekelt.
    Természetesen most nem balettiskoláról írok, hanem egy egyszerű tánciskoláról, amin anno részt vettem.
    Balettiskola közelében sem voltunk gyerekkoromban, pedig az biztosan jó lett volna, már csak az a alakomnak is.:-)))

    VálaszTörlés
  5. A levendula, az Őrség, és a német, teljesen szívemból szóltak, a gasztronómia meglepett, de biztosan rengeteg szépséget,örömöt adhat az embernek, ha hivatásaként végzi , dolgozik benne. A tánc, a néptánc tanulható, sok-sok örömöt ad még egy kezdőnek is, jó lehetett amikor még mindenkor és mindenhol táncra perdültek az emberek, és nem volt kérdés, hogy ki tud, ki sem, örömükre táncoltak.
    Ja, és még egy közös vonatkozás, Márta blogját én is nagyon szeretem, most olvasgatom újra az elejét amikor elindultak 'kis'országunkból,segít, segíttenek a gondolatai. Minden jót neked kedves Éva, jövök máskor is !

    VálaszTörlés
  6. Jozseva, igen, a néptánc is szóba jöhetett volna, de az is elmaradt. Pedig hányszor figyeltem kólózni a horvátokat. Egy jobbára horvátok lakta faluba költöztünk, mikor én 7 éves voltam. Hmmm, magyar néptáncot gyerekkoromban nem is láttam magyar létemre. De a kóló tetszett, most is tetszik, és a horvát, szerb zene is, a tambura hangja is,a horvát népdalok is. Kívülről tudom énekelni őket, anélkül, hogy érteném miről szólnak.
    Igen, örömtáncról is szólhatunk, az az igazi, de mivel én tánciskolában tanultam, szorongást okozott, hogy vajon sikerül-e.
    Látod, mi minden jön elő amiatt, hogy egy pontban erről írtam egy díj kapcsán. Írtam a gasztronómiáról, a főzésről, az is előkerült.Nagy élmény nekem. Mégiscsak jók ezek a díjak...:-)
    Várlak én is máskor is.
    Használd most ki, a kint töltött napjaid Németországban. Kicsit( nagyon) Mártához hasonló a helyzeted!Figyelem a blogod.

    VálaszTörlés
  7. Táncolni én sem szeretek és nem is tudok.Apa és anya komolyan népitáncoltak és bármilyen esküvőre mennek mindenki őket bámulja mert úgy tudják ropni hogy az hihetetlen.:)Ezzel szemben van két falábú gyerekük.:)))))Amikor tanultam a szalagavatóra a keringőt, apa csak nézte csendben ahogy csetlek-botlok és azt kérdezte az anyutól, szerinted hol rontottuk el?;))))

    VálaszTörlés
  8. Szia M., engem is elrontottak, de az én szüleim is valahol elrontódtak, mert már ők sem szerettek, nem is tudtak, vagy csak soha nem volt szó nálunk táncról.
    Jó a történeted a keringőzésről és apud megjegyzéséről!:-)

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu