Délután egy közeli falu házaiba, udvarára és kertjeibe bekukucskáltunk. Kicsit hasonló más blogjának olvasásához, csak a blogok olvasása legálisnak mondható. A házakba történő leselkedések előtt viszont körbenéztem alaposan hogy látja-e valaki ezt az illetlen, de nekem jóleső viselkedést. Ez már (egészséges?) kíváncsiság -nem is tiltja senki és semmi-, csak a jómodor, de olyan jó látni hogyan alakítja valaki mindennapjai helyszínét.
Tanultunk ma is, tegnap is. M. olyan jól írta a tetemes mennyiségű magyar házi feladatát, hogy nagy dicséretet kapott érte. Na jó, egy puszit is! :-)
Az ékezetek továbbra sem fontosak:-D, én teszem ki őket a legvégén.
Viszont mikor ma bementünk egy pékségbe, akkor nekem kellett rendelni, pedig előtte az autóban elismételtük többször is, hogy " Négy almás pitét kérek."
A bátorságot még tanulni kell!:-)
Anyuból már minden cső kinn van, talán jövő hét elején hazajöhet. Ma bejelentette nekem, hogy nagyon nehezen viseli már a bent létet, én pedig azt mondtam neki, hogy tökéletesen megértem.
Nekem viszont nagyon kellett ez a viszonylag laza nap, mert már pszichoszomatikusan is, és ki tudja még hogyan minden bajom volt!
Most pedig Miss Marple vár rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése