Régen mindig volt virág
ezen az asztalon
és bár Liza gyakran
eltörte a vázát
valahogy megőrízte mégis
polgári életünknek mázát
a létezés szűkös keretét
a házunk vendégszeretetét
ha semmi mással
szem ringlószilvával
vagy egy almaharapással
korty kávé itt mindig jutott
illatos teatélen forró
nyáron meg jeges
emlékszem hogy zubogott
az öreg kanna boldogan
érezte ilyenkor nem felesleges
mint én most
meg ez a pár
rózsaburgonya
és az egész szomorúan szép
öreg tanya
melynek már távol jár
valahol a háziasszonya
Ú, de régen írtam Neked. Pedig mindig élmény a blogodra jönni, a szavak és képek gyönyörködtetnek. Kedvet kaptunk tőled egy teás héthez mi is - bár messze nem lesznek olyan jók a képeink, mint a tieid.
VálaszTörlésOlyan jó őszi hangulatom lett ma a blogodtól.
Bogarantyú! Miért ne lennének? Várom őket!
VálaszTörlésŐsz, tea... ! De jó dolgok!
egyszerűen a nagyvárosi ősz... olyan más. Szeretem én ezt is, de nem olyan látványosan szép, mint máshol.
VálaszTörlésBogarantyú, megoldod te azt! Valahol csak lesz pár fa, ami sárgul, majd hullajt!:-)
VálaszTörlésEgyébként egyetértek, ahol kevesebb a növény, nem olyan látványos.