Hazahoztam

elég sok könyvet múltkor a könyvtárból. Vannak, melyeket már eleve félretettem, mert mégsem olyanok, amilyenre vágytam. 
Vannak melyeket viszont folyamatosan vagy ott-ott kis részletekben olvasok. Egyszerre többet is. Van egy még alig olvasott könyv nálam. Alig olvasott, mert látom, hogy én vagyok a harmadik, aki kikölcsönözte 2004-es kiadása, és gondolom hamarosan a könyvtárba kerülése óta.*
A Tao hol közel kerül hozzám, hol távol, de néha közel engedek magamhoz pár gondolatot, mondatot. Esténként egy-egy " üzenetet" elolvasok, nem sietek, nem is lehet sietni velük. 
(Visszajöttem a kötözésről, kedden varratszedés, szövettan még nincs, holnap háziorvos, hétfőtől munka, addig még itthon remélhetőleg nyugi!)

Hegyi falu

Erődet ne pazarold!
Fölösleges lépések terhével nem jutsz közelebb a célhoz.
Utazz bár mérföldekre otthonodtól, a gondok veled maradnak. Az úton sietni hiábavaló. Az időt nem uralhatod.

Élj rejtetten, babérok, világi ragyogás nélkül. Járj  a fény útján. Élj egyszerűen, mint egy hegyi falu.

Vágysz a szabadság után? Mihelyt vágya már nem égeti szívedet, megtalálod, észrevétlen benne élsz. Minden szabadság forrása az egyszerűség.

Sok könyv - kevés tudás
Gyors autó - lassú haladás
Percekre beosztott élet a pillanatban szertefoszlik.
Minden nap új kaland, minden nap új vágyakat hoz.
Hová? Merre? Minek?

Írásra jó a papír s a tinta,
Az útra ha lépsz, mezítláb haladsz.
Cserfes kis patak mesél gyermekednek,
S nézd csak: legszebben nem a gyertya világol?


*John Heider: Tao, út a vezetéshez