2012. november 4., vasárnap

Olvasok

Szegény Sudár Anna naplóját Jókai Anna írta le. Szeptember 29-én kezdi a naplót, de okt.10-i bejegyzése  már erről szól: "Én tulajdonképpen nem akarok naplót írni." 
Közben ír, ír, majd november 9-én ezt jegyzi le:
"Elolvastam, amit  már csaknem másfél hónapja írtam, attól kezdve. Milyen görcsös. Helyenként csapongó. És lényegtelen keveredik a lényegessel. Nem szabad ezt folytatni. Nagyon berozsdálltam....
Minek írom? Kinek írom? Vagy szorítkozzam, inkább a szigorú tényközlésre? Mindkettő unalmas. És nem fejezi ki ezt "
Itt abbahagyja Sudár Anna a mondatot, nem tudom meg mit nem fejez ki a szigorú tényközlés, inkább csak sejtem.
Közben tovább ír, zajlik az élete, szól az unokáról, az őszről, egy mondatot Halottak napja előtti estéről, a családról, kétségeiről, országokról, erdélyi magyarságáról, az érzelmeiről, a szeretet, a törődés kicsikarásáról, s a siker felett érzett öröméről, csalódásairól. 
November 24-én ezt is kerül  a naplóba:" ... írok,  ahogy sikeredik, különösebb fontolgatás nélkül, a lehetséges (!) őszinteséggel."

(Az idézetek Jókai Anna : Szegény Sudár Anna c. könyvéből valók.)



19 megjegyzés:

  1. Ez jó! Visszaköszönnek blogos dilemmáim,...meg gondolom a többi blogíróé is :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm!Ez a blogírásra is vonatkozik nekem.

    VálaszTörlés
  3. Olvasás közben nekem is eszembe jutott a blogírás, azért is hoztam el ide az idézeteket. Persze figyeltem sok mást is a könyvben, Sudár Anna egyéb gondolatait is, melyek ugyancsak figyelemreméltóak.
    Tetszik a könyv.

    VálaszTörlés
  4. Nyugalmas estét!
    Mostanában ezek a gondolatok bennem is ugyanígy fogalmazódtak meg az elmúlt napokban, igaz a könyvet nem olvastam. Nemrég történt egy beszélgetés. Elmondott valaki egy történetet, aminek részese voltam, emlékeztem az esetre és tudtam, hogy a története sántít. Visszaolvastam a blogomban, ami az emlékeimben megerősítve hozta meg, hogy az illető a fantáziáját szabadon engedte. Nem mondtam neki, hogy hazudott, csak az eltelt idő elmásította az akkor történteket benne. Ezért is érdemes leírni az embernek a vele történteket. Így leírom ezután is, amit arra érdemesnek tartok.

    VálaszTörlés
  5. Itt és most, mindnyájónk nagy diliemmájáról olvashatunk egyenes adásban. Ki, ne agyalgott, okoskodott volna eképpen, vagy hasonlóan ép! Unalmas dolgokról minek, izgalmasak meg nehezen akaródznak kijönni a szénapallásról...

    VálaszTörlés
  6. Írtam egy blogbejegyzést, te indítottad el. Te? Vagy csak a téma? Az írásról szól, bár az eredeti könyvnek csak egy része, de még nem olvastalak már becéduláztam magamnak.

    VálaszTörlés
  7. Néha le kell írjuk dolgainkat megörzésre, vagy csak úgy...magunknak...
    Köszönöm ezt a bejegyzést kedves Éva...

    VálaszTörlés
  8. Milyen sok hasonlo bejegyzesem a blogban, es milyen sok nem lett bejegyezve:)Koszonet!

    VálaszTörlés
  9. Kedves mindnyájan!
    Azt hiszem, aki bloghoz fog, azokban ezek a gondolatok szintén felmerülnek. Az ok, hogy mások is olvassák sorainkat, de akár önmagunk számára is fontos.
    Sudár Anna a hagyományos naplót sem csak magának írja. Unokájának szánja, akitől reméli, hogy majd egyszer elolvassa hogyan élt és érzett a nagyanyja.
    Magunk számára emlékeztetőnek is jó, hogy ha emlékezetünk cserben hagy, visszakereshessük a tényeket, érzéseket, de azt is mutatja, hogy mennyit változunk. Mikor mi kötött le minket, és utána vágyaink és szomorúságunk tárgya hogyan alakult át.
    Unalmas dolgokról is írok, igazán izgalmas velem sem történik, de azt hiszem figyelni saját hétköznapi történéseinket is, éppen eléggé fogvatartó olvasmány. Engem legalábbis ezek érdekelnek inkább más életében is.
    Mások és mégis egyformák vagyunk.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm, hogy írtatok,Pamlervát különösen régen olvastam itt is, a blogjában is!Jó, hogy írtál újra.

    VálaszTörlés
  11. "J'écris un journal intime pour lutter contre l'oubli, offrir un supplétif à la mémoire. Si l'on ne tient pas le greffe de ses faits et gestes, à quoi bon vivre: les heures coulent, chaque jour s'efface et le néant triomphe. Le journal intime, opération commando menée contre l'absurde. J'archive les heures qui passent. Tenir un journal féconde l'existence." (Sylvain Tesson: Dans les forêts de Sibérie)
    Hirtelen fordításban: "Naplót írok, hogy hadakozzak a felejtéssel, hogy az emlékezetet kipótoljam. Ha nem jegyezzük fel napi cselekedeteinket, mire jó élni: az órák elmerülnek, a megsemmisülés győzedelmeskedik. A naplóírás az abszurditás ellen vezetett kommandó-akció. "Levéltárolom" a múló órákat. A naplóírás megtermékenyíti a létet." Sylvain Tesson: Szibéria erdeiben)
    Nekem hallatlanul jót tett ez a könyv egy éve. Mintegy megfogalmazta, igazolta, amit évek óta sejtettem, átéltem...

    VálaszTörlés
  12. Kedves Flora! Minden blogbejegyzés a kommentekkel teljes.
    Mikor elolvastam a tied, azonnal kezdtem keresni a neten a könyvet, de ahogy látom nincs meg magyar fordításban, pedig szívemhez nagyon is közel álló könyv lenne. Köszönet a pár sorért és a látogatásodért.

    VálaszTörlés
  13. Sajnos, magyar fordítása nincsen. Tavaly ősszel jelent meg Az illető író 6 hónapot töltött a Bajkál-tó partján, egy 3/3m-es halászkunyhóban, -30°-ban, egyedül, füzetek, könyvek között.
    A végén rájön, hogy az efféle kunyhó bárhol felépíthető: önmagunkban...

    VálaszTörlés
  14. Flora, hmmm, erre jön rá? Ennek ellenére az igazi kunyhós történet sem volt hiábavaló.valamire biztosan mngtanította.

    VálaszTörlés
  15. Éva,a fotóid a lehetségesnél is többet mondanak!!!:)

    VálaszTörlés
  16. flora, Müller Péter a minap épp egy hasonló "csőszkunyhó"ról beszélt... ami persze bárhol lehet... ahol magunkbva mélyedhetünk és rendeződhetünk (irtam is erről, 2 bejegyzést is...)

    VálaszTörlés
  17. Aliz, olvastam is nálad a bejegyzést, amit arról a " csőszkunyhóról" írtál.
    Ezt építgetjük mindnyájan azt a (belső) kunyhót?

    VálaszTörlés
  18. az már készen van mindannyiunknak,(azaz mindannyiunkban) csak el kéne foglalni (fogadni) (önmagunkat)... nem?

    VálaszTörlés
  19. Aliz, ez az! Kunyhó kész, otthon kellene magunkat benne érezni.Igen, az elfogadás (önmagunké), ez a lényeg.
    Közben alakítgatni, mint egy otthont, hogy még jobban érezzük magunkat benne.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu