2014. május 25., vasárnap

Ismét



turista voltam itthon a tegnap meleg délelőttjén, amikor elmentünk a soproni Patikamúzeumba úgy, hogy nem is terveztük, de nyitva volt az ajtaja, hát beléptünk, hogy az éretten barna polcokon porcelán tégelyeket, üvegre festett gyöngyvirágot, kopott, szúette fadobozokat, szárnyak között ülő angyalfejeket, ókori arcéleket nézzünk. 
Bár tudom, hogy védeni kell nyelvünket az idegen szavaktól, de a görög eredetű "patika" szónak számomra zamata van, és jobban tetszik, mint a gyógyszertár. 
Végigmentem a polcok mentén többször is, van amelyik tárgyhoz többször visszatértem, néhány itt van közülük a képeken. 
Valaha volt tartalmukat az írás még olykor jelzi, fegyelmezett ritmusuk, egyszerű szépségük tartalom híján is a szemek elégedettségét szolgálják, mert mindig is a csendes, tartással bíró szolgálat volt a feladatuk.

 


5 megjegyzés:

  1. Köszönet érte, hogy elvittél!
    (Még sosem találtuk nyitva.)
    stali

    VálaszTörlés
  2. Bennem a kőszegi hangulata van, inkább ott is a padlásé, a sok száradó gyógynövénnyel, s azzal az illat évtizedek távlatából.

    VálaszTörlés
  3. Jólesik néha, ha az idő lelassulhat egy kicsit... Ezt sugallta a bejegyzésed nekem.

    VálaszTörlés
  4. A gyongyviragost elfogadnam..

    VálaszTörlés
  5. Mi is azért használtuk ki az alkalmat, mert végre nyitva találtuk!
    Voltam én is a kőszegiben is, valóban a szárított gyógynövényes padlás hangulata nagyon emlékezetes maradt.
    Lassulni akartunk, sétáltunk egyet a belvárosban, és turista voltam itthon egy kicsit.
    A gyöngyvirágos kedvencem volt, de volt ibolyás is.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu