2013. július 4., csütörtök

Válaszolok én is a kérdéseimre


1. Mi volt a legutóbbi olvasmányélményed?
Még olvasom! Krasznahorkai László: Megy a világ. Az író legújabb könyve.
2. Jegyzetelsz olvasás közben, aláhúzol-e bármit az olvasott könyvekben? Használod később a jegyzeteid?
Szépirodalom kategóriába tartozó könyvbe nem szoktam jegyzetelni, szerintem a könyv iránt érzett tiszteletből. Nem tudok megváltozni, de fontolgatom. Az úgynevezett " tanulós"( kérem megérteni mit értek alatta) könyvekben főleg aláhúzok. Ezek a lélekbúvár könyvek, melyben sűrűn vannak üzenetek számomra az életről, melyek megfontolandók, melyek tetszenek, melyekre érdemes visszatérni.A Bibliát is így akarom, el is kezdtem.
3. Ki tudod-e várni a nézeteltéréseid rendezésére alkalmasabb időpontot, ha éppen a vita hevében az még nem is az?
Vita igazán nincs is, nézeteltérés igen, azt igyekszem gyorsan lezárni. Később viszont egy alkalmas időpontban, ha a érdemes átbeszélni, akkor élek is vele. Szeretem az ok-okozati összefüggéseket látni, megérteni a  másikat és megértetni magam. Ennek haszna az élet további szakaszában lehet.
Van akivel nem lehet később sem az esetről beszélni, mert ragaszkodik ( agresszióval kevert félelem, gyengeség?) a saját vélt igazához. Elmondom a véleményem, és feladom, mert ismerem.A véleményem kimondása fontos, a "győzelem"  már nem.
4. Melyik a kedvenc illatod, fűződik-e kellemes/ kellemetlen emlék hozzá?
Olyan kedvenc, melynek a nevét ide leírhatom nincs. Nyáron a citromos, friss könnyed illatokat szeretem, télen a puha, púdereseket. Parfümöt nem használok, egyébként  a Nivea a márkám úgy általában. Régóta készülök egy konkrét illat megtalálására, ami én vagyok, de csak úgy tudom meghatározni hogy valami citromosan üde vagy fűillat és valami  púderes.
5. Megvan még a szülői ház?
Az a ház, ahova a kórházból hazavittek, eladásra került még csecsemő koromban.A dédszülői házba költöztünk, mely végül a nagyszülői ház lett. Ezt érzem én szülői háznak. Eladtuk, pár éve láttam átépítve. Rossz volt, hogy nem mehettem be, de ha bemegyek sem azt a házat találtam volna már.
6. Melyik filmet néznéd meg ma este, ha választhatnál?
Shirley Valentine
7. Szívesen találkozol a blogos társakkal, vagy a blogvilág nyújtotta lehetőségek között ápolod a kapcsolatokat inkább, személyes találkozások nélkül?
Szívesebben vagyok a blogos társakkal kapcsolatban csak így a blogokon keresztül. Ha valaki találkozni akar velem nincs ellenemre, de én ritkán kezdeményezem.Volt kivétel, és szép volt.
8. Írtál-e valaha naplót? Rejtegetted vagy publikus volt? Úgy értem nem dőltél rögtön kardodba, ha megtalálta valaki?:-D
A gyerekkori naplóírás elmaradt. Felnőtt korban írtam( beteljesületlen, nem a realitás alapján nyugvó szerelem), rejtegettem, végül megsemmisítettem, nehogy kardba dőlés legyen belőle. :-D 
Az az én ügyem volt, nem akartam, hogy más is olvassa! 
Most a blog  a naplóm.
9. Mit tanulnál meg szívesen a következő évben vagy korábban?
Német, jóga, meditáció
10. Hány kisebb lámpa, gyertya van a nappalidban a központi mennyezetin kívül?
Hat kisebb lámpa és több mécsestartó, gyertya. Egyben közülük este általában ég mécses vagy ég a gyertya. Télen mindig, nyáron gyakran. A kis fények adják meg számomra a szoba hangulatát, a nagy központi fény zavar.
11. Melyik az a verssor, amit most azonnal idézni tudnál?
"Ó, tudtam én el fogsz te jönni, zálog volt erre életem...! Tatjana levele Anyeginhez. Nem konkrét személyhez szól már, de a sor bennem van. Inkább a kívánt életérzést jelenti számomra!




16 megjegyzés:

  1. Akkor a kardba dőlés immár kizárt, hiszen sokan olvashatják... Önmagunk vállalása, avagy titkosabb gondolataink kimondhatatlanul mélyre húzódása?...

    VálaszTörlés
  2. Flora, abba az irányba változom, hogy kimondjam, amit kell, illetve a kimondhatatlanba, bele sem keveredem. Erősebb a megérző képességem, mit kell elkerülnöm önmagam érdekében is.
    Csak a kimondható válik javamra, a kimondhatatlan rombol.

    VálaszTörlés
  3. Én meg szívesen hallgatlak.
    Jó volt hallani, ahogyan elmondod a válaszaidat - volt, amit tűnődve, volt, amit határozottan és azonnal mondtál. Jól hallotalak?
    :-)
    stali

    VálaszTörlés
  4. A válaszaid olvasva Karinthy sorai jutottak eszembe:
    "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek...."

    VálaszTörlés
  5. Stali, jól hallottál, mint mindig!:-)Egyébként ilyen vagyok: valahol a gyors határozottság, a tűnődő lényeg keresése- ahol nem is fontos a találat, mert a tűnődés a fontos-, és a pontosságra( nagyon pontosságra) való igyekezet között ingázom.
    Sokan vagyunk ilyenek,a helyzet adja, csak ne keverjük a helyzeteket!:-D

    VálaszTörlés
  6. Saci, szerintem ez is a fejlődés. A kimondatlan( kimondhatatlan)titkok őrölnek.El kell engedni őket, vagy kimondhatóvá változtatni.
    Meg kell tanulni bele sem bonyolódni vagy elengedni.Ja kérem, könnyű kimondani. Olyan egyszerű egy követendő mondatot leírni!:-)Legalább megfogalmazásra került, már az is valami.

    VálaszTörlés
  7. Shirley Valentine mondja, ami néha érvényes az életben, néha nem:
    " Mert soha nem azt tesszük, amit akarunk. Így van? Hanem, amit tennünk kell!Méghozzá úgy, mintha mi akarnánk."
    Na, jó, a "soha" túlzás, de ki az aki nem érezte még?

    A film itt van:


    http://www.youtube.com/watch?v=91zmS_L16rY

    VálaszTörlés
  8. Nagyon jo volt olvasni , elgondolkozni a valaszaidon is, nem csak a kerdeseken:)

    Az utolson meglepodtem, nekem abbol az ugrik be mindig:en irok levelet maganak, kell tobb, nem mond ez eleget?

    Jo lenne maskor is ilyen kerdes-felelet:)

    VálaszTörlés
  9. Ágnes, neked a levél eleje ugrik be.Bennem is ott van az első sor, ha Tatjana levelére gondolok. Engem egy későbbi sor ragadt meg igazán, ha idézni kell, ezt idézem. Ideteszem az egész levelet, ha már beszélünk róla.
    Szép!

    Puskin: Tatjana levele Anyeginhoz

    Én írok levelet magának -
    Kell több? Nem mond ez eleget?
    Méltán tarthatja hát jogának,
    Hogy most megvessen engemet.
    De ha sorsom panasz-szavának
    Szívében egy csepp hely marad,
    Nem fordul el, visszhangot ad.
    Hallgattam eddig, szólni féltem,
    És higgye el, hogy szégyenem
    Nem tudta volna meg sosem,
    Amíg titokban azt reméltem,
    Hogy lesz falunkban alkalom,
    S hetenként egyszer láthatom;
    Csak hogy halljam szavát, bevallom,
    Szóljak magához, s azután
    Mind egyre gondoljak csupán,
    Éjjel-nappal, míg újra hallom.
    Mondják, untatja kis falunk,
    A társaságokat kerüli,
    Mi csillogtatni nem tudunk,
    De úgy tudtunk jöttén örülni.
    Miért jött el? Békességesen
    Rejtőzve mély vidéki csendbe,
    Tán meg sem ismerem sosem,
    S a kínt sem, mely betört szívembe;
    Tudatlan lelkem láza rendre
    Enyhülne tán s leszállana,
    S akit szívem kíván, kivárva,
    Lennék örök hűségű párja
    S családnak élő, jó anya.
    Másé!... A földön senki sincsen,
    Kinek lekötném szívemet.
    Ezt így rendelte fenn az Isten...
    Tied szívem, téged szeret!
    Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
    Zálog volt erre életem;
    Az égieknek kell köszönni,
    Hogy sírig őrzőm vagy nekem...
    Rég álomhős vagy éjjelemben,
    Látatlan is kedveltelek,
    Bűvöltek a csodás szemek,
    Rég zeng hangod zenéje bennem...
    Nem álom volt, színezgető!
    Beléptél, s ájulásba hullva,
    Majd meglobbanva és kigyúlva
    Szívem rád ismert: ő az, ő!
    Nem a te hangod szólt-e újra,
    Ha egy-egy csendes, bús napon
    Ínséges szívekhez simulva
    Vagy imádságban leborulva
    Altattam égő bánatom?
    Nem te vagy itt árnyék-alakban,
    S nézel reám e pillanatban
    Az áttetsző homályon át?
    Nem te hajolsz párnámra éjjel,
    Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
    Enyhíted lelkem bánatát?
    Ki vagy? őrangyal vagy te, féltőm?
    Vagy ártóm és gonosz kisértőm?
    Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
    Lelkem talán csak vágya csalja,
    Tapasztalatlanság vakít,
    S az égi kéz másként akarja...
    Hát jó. Sorsom gyanútlanul
    Gyónásommal kezedbe tettem,
    Előtted könnyem hullva hull,
    Könyörgök: védj, őrködj felettem...
    Gondold el, mily magam vagyok,
    Nincs egy megértő lelki társam,
    Így élek néma tompulásban,
    Én itt csak elpusztulhatok.
    Várlak: emeld fel árva lelkem,
    Nézz biztatón, ne adj te mást -
    Vagy tépd szét ezt az álmodást
    Kemény szóval. Megérdemeltem.
    Végzem! Átfutni nem merem,
    Megöl a félelem s a szégyen,
    De jelleme kezes nekem,
    Bízom: a sorsom van kezében...

    ( Anyegin-részlet)

    VálaszTörlés
  10. Azért így sem semmi!:-) Bennem az első sor oroszul is megvan, sőt kicsit tovább is. Az én korosztályomnak kötelező volt orosz órán pár sor. Legalábbis nekem az volt.

    Я к вам пищу – чего же боле?
    Что я могу еще сказать?
    ....

    Akkor legyen itt ez is:

    http://www.youtube.com/watch?v=JL9UbzhmC4o

    VálaszTörlés
  11. Ágnes, összeállíthatnál te is egy kérdés sort vagy bárki. Nem kell ehhez díjat kapni!:-)Sőt válaszokat adni sem kell, ha az embernek nincs kedve, de biztosan van, akinek lesz.
    Egy lehetőség, mellyel élni lehet.

    VálaszTörlés
  12. Hat nem semmi ez a levelvers:)azt hiszem a legek kozott benne van, az elso 10 remekmuben.Mintha olvastam volna valahol.

    A kerdeses nem lenne rossz, talan csinalok majd.Egyszer allitottam ossze hasonlot,ketten valaszoltak, nagyon orultem annak is:)
    En lelkesedos vagyok, de ha nincs reakcio elmulik, es sajnos sokaig:))

    VálaszTörlés
  13. Ágnes, én ezt a dolgot lazán kezelem. Ha nem válaszolt volna senki, az sem bántott volna, de így jobb. Persze, hogy jobb!Örülök is.
    Nagyon komolyan úgy érzem, hogy döntsön mindenki szabadon, mert akkor igazán öröm az öröm.Talán azért van ez bennem, mert sokszor elvették tőlem a szabad döntés jogát. Persze, miért hagytam, de ha lelki zsarolással élnek, akkor már nem olyan a döntés édes érzése.Valami keserű íz ott marad végig a döntés után is.

    A levél tényleg remekmű!

    VálaszTörlés
  14. A lelki zsarolast megeltem, tudom milyen, sajnos.Mar csak utolag nem ertem onmagam, miert engedtem, de talan ilyenektol vagyunk emberek,nem gepek.

    Az en kerdescsoportomnal az volt meg erdekes, hogy kulon e-mailben kaptam leveleket, hogy milyen jok a kerdesek:)de valaszolni ok nem akartak.Nem haragszom en ilyenert, csak a lenduletbol veszitek, ahogy irtam.
    Azert meg meggondolom:)

    VálaszTörlés
  15. Ágnes, hogy kinek engedünk szerintem attól függ, hogy mennyire fontos nekünk az illető, mennyire szeretjük.
    Ha fontos az öröme, belemegyünk, még akkor is, ha tudjuk zsarol. Nem minden alkalommal, mert akkor tényleg végünk.:-)
    Ha közömbös a zsaroló számunkra, akkor kell az ellenállás. Én az első esetet élem meg gyakrabban.

    VálaszTörlés
  16. Köszönöm, hogy Györgyi is foglalkozott a kérdéseimmel, hogy már néhányat megválaszolt.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu