2013. február 2., szombat

Szombaton este jutottak eszembe

Benne van abban sok minden erről a hétről és a fárasztó munkanapokról, hogy múlt éjjel közel 10 órás alvás után az ablakon kinézve arra az elhatározásra jutottam, hogy hiába csöpögően vizes minden, attól még nem tisztább.Olvad a hó, esik az eső, és valahogy nem mos tisztára semmit, sőt régi takargatnivalók kerülnek felszínre a taszítóan fekete, kérges hókupacok szomszédságában.
Aztán parkolóhely hiányának bosszantó ténye vezetett el oda, hogy az elmélet hiába van, ha nem alkalmazzuk. Gondolok itt most  a gondolat teremtő erejére és a pozitív vágyott képre.
Lett is parkolóhely!
Bosszankodásnak pedig helye nincs, mindig kiderül, hogy felesleges volt, de úgy tudunk ragaszkodni hozzá.
Később válogattunk a könyvtárban, és hazahoztam pár könyvet, melyeknek szerepük lesz következő napjaimban, sőt heteimben. Még mindig örömmel tekintek a könyvekkel megrakott táskámra( fog ez változni valaha?), és bizsergetően jó érzés kényelmesen elhelyezkedve a fotelban immár itthon belelapozgatni mindegyikbe abból a célból, hogy eldöntsem,  melyiket is kezdjem el. Az első mondatok különösen fontosak, olyan vonzást vagy taszítást indítanak el bennem a könyvvel kapcsolatban, melyek már nem nagyon változtathatók meg.
Még mindig szerepük van a gyertyáknak estéimben.
A február még sötét, és nem bánom a korai sötétedéseket. Marad is ez így lakótelepi lakásban kifelé vonzó kert és tágas tér hiányában.



8 megjegyzés:

  1. Igazad van a takaratlanul maradt csúnyaságokat illetően, de egy kis reménysugár, néhány szál hóvirág így most láthatóvá vált :-)))

    VálaszTörlés
  2. Azért szerencsére látom igyekszel tenni róla hogy néha nagyobb tér öleljen körül. :) Magam is megtapasztaltam valamikor a lakótelepi lakás nyomasztó voltát. Viszont most kárpótol a természet amely szinte még itt a házban is körül ölel. Jelképesen küldök egy csokor hóvirágot melyet tegnap előtt láttam meg idén először - hogy érezd a természet szépségét és a tavasz jövetelét. :)

    VálaszTörlés
  3. nekem úgy tűnik, még az a jó kis földszag is elmosódott, nem érzem, túl sok már rajta a víz, alatta maradnak a tavasz-szagok

    tudom, persze, hogy jön még tél, nem csapódok be a hó nélküli feketeségtől:)
    ilyenkor jó a vigasztaló olvasás

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok, köszönöm a gondolatokat. A földszag eltűnt,a hideg van újra és a szél kiszárította ma éjszaka földet.
    Ozser, köszönöm a hóvirágot, jól esett!:-)
    Szeretem a lakásom, már igazi otthonommá vált,de az említett okok miatt hiányérzetem is van természetesen.Gyerekkoromban laktam olyan helyen utoljára, ahol udvar is volt és néhány saját fa és virág is.
    Este megyek dolgozni, de szabaddá teszem a délutánom, addig elvégzem a dolgaim, és olvasni fogok. Kint pedig hadd tomboljon a szél.

    VálaszTörlés
  5. Ami megfogott a posztodban, hogy az elmélet hiába van, ha nem alkalmazzuk. Mennyire igaz!
    Egy pszichológusi előadásról maradt meg bennem az, hogy 100 emberből csak 10 ember tesz valós lépéseket a megvalósításért és 1 ember az, akinél még a kitartás is meg van.
    Sokan csak gondolatban tervezgetnek, de nem jutnak el a célig, mert nem alkalmazza, amit esetleg már tud.
    Sokáig Én is ilyen voltam.

    VálaszTörlés
  6. Ahogy Goethe mondja a Faustban:
    "Minden elmélet szürke, de zöld az élet fája."

    Ha látom magamon a változást, akkor az, hogy tettek is vannak az életemben.Amúgy elméletben tervezős voltam, és még mindig inkább az vagyok. De a vágyakra gondolás is mind elvetett mag,mely egyszer kikel.
    Egyébként a tett nagyon fontos, egyre bátrabb vagyok benne.

    VálaszTörlés
  7. Az évek előrehaladtával egyre inkább érzi az ember, hogy nem teheti el teveit olyan könnyedén későbbre!
    Hogy "fogy a gyertyája"!
    A tettek fényénél mérettetünk meg igazán. Nem szabad talán tervekkel megpakolt hátizsákkal távozni e világból... Legalábbis egyre gyakrabban jut eszembe manapság ilyesmi...

    VálaszTörlés
  8. Flora, szeretem a gondolataidat. Az lett volna természetes, hogy fiatalon legyek tetterős. Nem így volt, mostanra értem be rá, vagy most van rá nagyobb bátorságom.
    Nem akarok tervekkel megpakolt hátizsákot sem.
    Lehetőségekhez mérten, de megvalósítok. Mert mindent nem lehet megtenni úgy, hogy mást ne bántsunk meg vele, még ha nekem szükségem is lenne rá.
    Csak ezért vannak halogatott dolgaim.Meg is tehetném persze, de nem érezném jól magam a megvalósított vágy-eseményeimben így. Már felülvizsgáltam magam sokadszor.
    Súlypontoznom kell, és most éppen lemondanom is, de föntről látszik igazán bizonyára, hogy mit nyerek vele. Mert bizonyára nyerek is, csak most még nincs teljes rálátásom, most még benne vagyok.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu