Kúrálom magam, semmi újság, talán csak annyi, hogy reggelre nagy hó esett, és kitartóan folytatta napközben is.
Felöltöztem, hogy a madarakat megetessem, de hamar belepte a hó a magokat, mert csak úgy kiszórom nekik.
Saját két kezemmel gyártottam egy fedeles dobozból etetőt, de rá sem hederítettek. Úgy néztek rá, mint egy űrhajóra, és távol tartották magukat tőle. A következő télre veszek nekik egy kis házat, egy igazi madáretetőt. Lényeg, hogy teteje legyen, ne essen be a hó.
A rigók számára az alma a kedvenc, egyfolytában azt rángatják a csőrükkel, azzal birkóznak. Mikor kicsit elállt a havazás, vittem le nekik még magot, volt is forgalom azonnal. Harc is volt a madarak között! A túlélés a tét.
Tudom, tudom, betegszabin vagyok, mit ugrálok, de ha éhesek a madarak. Toporogtak, és sajnáltam őket.
Csak 2x voltam lenn, 1-1 percig jól felöltözve.:-) Annyi kellett a lelki nyugalmamnak is. Ettek a "jószágok"!
Szomszéd lapátolt, boltból jövők hosszan beszélgettek, madarak ettek, a hó hullt és hullt... Könyvbe belebóbiskoltam, még csinálok teát magamnak, lassított felvétel nálam minden.
Az ablakon való kinézegetés a TV nézésem jelenleg. 3D-s is, energiatakarékos is! :-D
Ennyit a máról. A képek az ablakomból készültek.
Az az 1-1 perc biztosan nem árt meg: friss levegő. Bírom a rigónyomokat a hóban.:)
VálaszTörlésKell idő,amíg elfogadják,megszokják az új etetőt.
Jó a Tv-d.:)
Én is néztem a lábnyomokat.Jöttek vadgalambok is, mindenféle nyolcasokat írtak le a lábukkal séta közben.A rigónyomok pedig mint kis vasúti sínek.
VálaszTörlésLevegő nélkül nehezen bírom, szellőztettem is eleget.
Normális etetőt veszek nekik, mert ez a tákolmány nem működik. Talán egyszer megszoknák, de legyen normális valami.
Szívesen csipegetnek a földről is, de hóesésben nem jó megoldás.
Csak kb. 1 hónapja kezdtem el az etetést, nem vagyok felszerelve. Mag és alma van, az a lényeg.
Van cinkegolyó is, de nem érdekli őket. Egyszer láttam csak csimpaszkodni rajta cinkét, de csőrnyomok vannak benne. Mégis csak járnak rá.:-)
Ugye jó a TV-m? Én is élvezem.
olcsó tipp madáretetőre: ásványvizes flakon oldalán vágsz egy "ablakot" úgy, hogy két oldalt, meg felül vágod ki és alul csak jól visszahajtod, mert azon tudnak álldogálni a madarak, miközben megkaparintja a magot. A kupakot rajtahagyva, madzaggal fel tudod kötni bármilyen kis ágacskára és már kész is az ideiglenes etető:) Nem esik bele a hó, eső. Ideiglenesnek jó.
VálaszTörléshttp://www.alfoldfa.hu/wp-content/uploads/2013/01/madareteto_muanyag_fel_literes_palackban.jpg
Orsi, köszönöm, ezt megcsinálom. :-)
VálaszTörlésÉva, igazán nincs mit, madárrajongóként én is mindent megteszek értük ilyenkor télen:)
VálaszTörlésrigónak még egyébként úgy is jó almát kitenni, hogy a közepén átszúrsz rajta egy hosszabb, vastagabb drótot és azt is úgy felkötözni a fa ágára, hogy mellé telepedve tud lakmározni belőle. Kipróbáltam, működik:)
Orsi, felszúrtam már egyszer ágra almát, nem foglalkoztak vele.:-)
VálaszTörlésA földről szeretik csipegetni a félbevágott almákat.
A flakonos etető elkészült!!!
Holnap magostól kirakom nekik ismerkedésre.
A bámészkodó
VálaszTörlésAz ég halványkék vizébe mintha
csöpp, csöpp, csöpögne egyre csak
valami bús fekete tinta.
Kormos hófelhőket cibál a szél.
Szegélyükön fémes fény ragyog.
A látvány mégse vonz ma senkit,
úgy tűnik, itt néző csak én vagyok.
Pedig a dúlt ég oly mesés most,
gyűrt takarót mutat, meg vánkost,
aztán a türelmetlen szél új képet fest,
furcsát, borzongatót, félelmetest.
Elnézném még órákon át
a szem elé táruló égi csodát.
De ki csinálna akkor vacsorát?
Hajnali nézelődés
VálaszTörlésEgyügyű dal most e korai ének,
ki lejegyzi sorait, rezignált foglya
saját konyhaablaka négyszögének,
mit hajnalonta friss légért kitár.
Csak egyszerű, szomorkás dudorászás,
nem kíséri víg flóta, sem spanyol gitár.
Formája, ritmusa is szedett-vedett,
nem rímektől ékes, flancos szonett,
mit könnyes szemmel idézhet a díva
kinek nyaka éppen nincs kiszíva.
Témája sem eget rengető,
nem dől le tőle fal, nem szakad le tető,
csak azt mondja el, mit innét láthatok;
ha reggel öt előtt nyitok ablakot.
Nos, valóban rövid a lista,
pedált tapos egy korai biciklista,
lucskos hóban csúszkál a kerék.
Egy hajléktalan, lámpával kezében
épp átvizsgálja házunk szemetét.
Ónos esőt szid az öreg kamiónos,
halasztani kéne tán a mai fuvart…
De jaj, mi lesz, ha elveszíti
állását, melyért oly sokat kapart,
és hiába szívta a cége a vérét,
nem utalják át a bérét akkor,
és nyugdíj nélkül éri őt az agg kor.
A kisboltba meghozták
a rekesz zsömlét és a kenyeret,
a sofőr az álmos boltoslánnyal
már csak megszokásból enyeleg.
Végül unottan egy csikket eltapos.
A megállóba beáll az első villamos.
De nem érdekel engem a BKV,
mikor csöpög, csurran a reggeli kávé!
Ó, a trópusi ízek, aromás illatok!
Megiszom a nedűt és tovább alhatok.
Trendo, köszönöm a verseidet!:-)
VálaszTörlésNem tudok menni hozzád kattintással.
Az esernyős nagyon jó! :-) Jobbulást kívánok!
VálaszTörlésNagyon szépek az esernyős képeid! Gyógyulj meg hamar!!!
VálaszTörlésAlessia, Csillagos! Köszönöm!
VálaszTörlésA hó most is esik, de mellé szél is fúj. Nem látok esernyőt, csak nekifeszülést a szélnek, a kavargó hónak, és a sálat mindenki feljebb az arca elé is húzza.