"...mulandóságról mond mesét a csend."
Áprily Lajos: Ősz - részlet
A csend sokféleképpen jelen lehet az életünkben. A csenddel való büntetéstől, egészen a pihentető, békés csendig. Széles a skála. Van, amire vágyunk közülük, és van, amire nem, de sokszor nem is válogathatjuk meg őket. Én igyekszem megteremteni a lehetőségét annak, amire szükségem van, és persze van rá alkalmam is, hogy létrehozzam. Ez a tény a vágyott csendre is igaz.
Egy nézeteltérés utáni megbántottságomat a csenddel, a nem megszólalással nem büntetem. Ahhoz már régen elég felnőtt vagyok, hogy ezt a lehetőséget végleg elfelejtsem. Akkor is, ha én megkaptam sajnos, de már egyre kevesebbszer. Más is lelkileg és gondolkozásban felnőtt körülöttem ezek szerint. Lehet, hogy jóval korábban én is használtam, mert senki nem szent (később sem válik azzá), míg bizonyos dolgokat meg nem tanul, tapasztal. De az az idő már elmúlt, hogy az általam szeretett csenddel visszaéljek.
Mostanában az erdő csendjével találkoztam sétáink közben, felfedeztem újra azt, amit már régen megtaláltam, csak hanyagoltam sokáig.
Újra elmentünk a fák közé tenni egy sétát. A levelek a közben feltámadó szélben már észrevehetően egyre sűrűbben hullottak le a korábbi sétánkhoz képest, de továbbra is hang nélkül. A szél végezte őszi munkáját. Óvatos lépésekre késztetett a csend menet közben, és amennyire csak lehetett a társammá szegődött rollátoromat is igyekeztem hang nélkül tolni. Nem volt könnyű feladat vele közlekedni az itt-ott kövekkel is tarkított erdei úton, csak az igyekezetem volt erős, hogy mégis megtegyem. Az erdő adta hang nélküliséget ugyanis nem akartam megzavarni, mert jó volt. Azért mentem oda, hogy benne legyek ebben a világban.
Számomra nem csak a mulandóságot jelenti az ősz által adott csend. Valaminek a kezdetét jelenti ez az évszak, amit szeretek, és ami majd utána következik, amit még várhatok: a tél. Csendes mind a kettő. Az egyiket már megtapasztalom, a másik majd eljön, és akkor is elmegyek a halk erdőbe.
Gyönyörű felvételek tarkítják beszámolódat. A pettyes gombáról elsőre azt hittem, hogy egy éjjeli lepke. Üdv, és minden elismerésem. Mik
VálaszTörlésKedves Mick, köszönöm, hogy jöttél, olvastál, és még az elismerés szót is láthattam tőled, ami nagy szó számomra. Köszönöm szépen. A gomba engem is meglepett. Közelebb kellett mennem hozzá, és megnézni. Neked is üdvözlet!
TörlésOlyan szépen írtál a csendről, főleg hogy belevontad a természetet is. Nagyon szépek a képek is, illik az íráshoz. Amikor csak teheted, menjél el az erdőbe, szerintem a lelkednek is jót tesz, nem csak fizikailag erősít.
VálaszTörlésÉn is szeretem a csendet. Olyankor a gondolataim ezer irányba száguldoznak és nem esik jól, ha valami kizökkent.
Az a különleges gomba harkálytintagomba, nagyon sokszor látunk ilyet túrázás közben.
Kedves Orsi, szép helyen, szép képeket lehet csinálni. Ráadásul mindent, ami megtetszett le sem fényképeztem, mert akkor a kattintások elvonják a figyelmem arról a sok látványról, ami még végigkísért az úton.
TörlésA csend fontos számomra, nálam még háttérzajként sem megy semmi általában napközben. Sem a TV, sem a rádió. Marad a csend.
Nem ismertem ezt a gombát ( más gombát sem nagyon), köszönöm, hogy megírtad a nevét.
"Egy nézeteltérés utáni megbántottságomat a csenddel, a nem megszólással nem büntetem. Ahhoz már régen elég felnőtt vagyok, hogy ezt a lehetőséget végleg elfelejtsem. " Mennyire jó, hogy a tapasztalás, a kor, az ész az ilyen és más "büntetések" jó része leszakad rólunk, ahogy öregszünk. Hogy legalább életünk második felében már képesek vagyunk erre. Nagyon sajnálom, hogy ez csak ilyen "későn" megvalósítható, mert sok sírástól, haragtól, csendemtől mentett volna meg.
VálaszTörlésSzépek az erdős képeid. Az a gomba engem is meglepett, nem is láttam még ilyet, még képen sem. :)
A hétvégén visszakapunk egy órát. Legalábbis egy ideig úgy érezhető, és kicsit kitolódik a sötétedés. Bár hamar elveszik ez a világosság is. Hány évig jártam dolgozni úgy, hogy sötétben mentem (utazás Pestre) és sötétben értem haza, és úgy szaladtak az órák a munkahelyen, amivel a világos órák minden héten 5 napig elkerültek.
Érdekes, hogy voltak évek, amikor vártam és örültem ezeknek a hamar sötét időszaknak, az otthoni bekuckózásnak, és voltak olyan évek, amikor nyomasztott, alig vártam, hogy vége legyen. Most még nem tudom, hogy melyik jön el a lelkembe.
Legyenek léleksimogató és örömmel teli sétáid az erdőben, kedves Éva. :) Betty
Kedves Betty, szerintem a csenddel való büntetés az egyik legnagyobb. Az ember kétségek között hányódik addig, míg nem tudja kibeszélni azt, ami benne van, és megbeszélni sem lehet így a problémát, ami a megoldást esetleg elhozhatná mind a két vagy több félnek. Fiatal korban gyakrabban előjön a nem megszólalás, mert nem találjuk a szavakat, az érveinket nem tudjuk tálalni, de büntetni akarunk. Miért is akarunk büntetni mindenáron?
TörlésKésőbb a megoldást is tanuljuk, és rájövünk, hogy a csenddel való büntetéssel csak a távolság nő. Az még elfogadható, ha akkor kezdünk csak beszélni, amikor lehiggadunk és átgondoljuk mit kell mondani. Ehhez tényleg kell idő, néha csend is. Azzal zárom le ezeket a mondatokat, hogy a sérelmeink megbeszélése a legfontosabb. A hasznos párbeszéd, ami előre mozdít.
A gomba? Nagyon szép volt, kerestem is valamilyen gombát nézegetésre, mert az hozzátartozik az erdőhoz. Találtunk is, és ez volt a legszebb, ez a pöttyös.
Számomra a korai sötétedés jó dolog a bekuckózás miatt. Én nem szoktam azon gondolkozni, hogy melyik jön el majd a lelkembe. Az öröm, amit ad, vagy egyfajta szomorúság, nyomottság, hogy hamar eljön a sötétedés. Nálam egyértelműen az első a nyerő. Talán azért, mert nincs kertem és udvarom, hogy sokáig kint legyek ott, amit főleg világosban lehet megtenni.
Szándékomban áll még sétálni. Ma nem erdőben voltam, de láttam, hogy mennyi színes levél van már a fákon és a földön is. Meg kell őket néznem.
Kedves Éva :) Ezzel a hallgatásos csenddel való büntetés egyébként mindkét félnek rossz. Annak is, aki ezzel büntet, mert egyébként tudja, hogy meg kéne beszélni, illetve beszélne róla, legalábbis az első haragszomrád idő után. Én legalábbis, ha így viselkedtem balga módon, akkor ott volt bennem mindig, hogy nem jó ez így, hogy elmondanám, de erősebb volt ez a butaság. És igen, sok esetben jobb, ha nem rögtön szalad ki belőlünk a mondanivaló, nekem például elég hamar csökken a hirtelenség. Milyen jó lenne már fiatalon is bölcsebbnek lenni. Mennyi rosszat és szomorút el lehetne kerülni. Ahogy milyen jó lenne az is, hogyha több szabadság lenne, mint az 20 nap, ami olyan gyorsan elszalad, és mennyivel több napon lenne szükség erre. Nekem már 30 nap van, és ezt is kevésnek tartom. :))) Gyönyörű idő volt ma is. Napos, kellemes, bár reggel már nagyon hideg, nulla fok körüli. Egy kicsit tudtam kint lenni, sok dolgom volt ma. Minden jót Neked! :) Betty
TörlésIgen, mind a két félnek rossz. Aki fejlődésben előrébb van, persze tudja, hogy mire megy ki a játék, de nem tudja megértetni a másikkal, hogy ez nem jó. Annak a másiknak még érnie és tapasztalnia kell addig, míg ő is rájön, hogy a csenddel való büntetés nem megoldás. A tudás nem jön azonnal. Én mindig vágyom a megbeszélésre, addig nem tudok megnyugodni, míg ez meg nem történik. Mióta telnek az éveim, azóta főleg így van.
TörlésNekem most már minden nap szabadság, mióta nyugdíjban vagyok. :)Vártam, hogy eljöjjön ez az időszak az életemben. Elégedett vagyok vele.
Ma itt is napos idő volt, de reggel 1 fok volt csak. Csípett a levegő, mikor kinyitottam az ablakot.
Neked is minden jót!
What you wrote really touched me. I recognise that slow rediscovery of silence — not as emptiness, but as space where something can quietly take form.
VálaszTörlés“Everything is gestation and then bringing forth. To let each impression and each seed of feeling come to completion in its own time.”
Perhaps that’s what silence does — it gives back time, letting what’s unfinished grow in its own rhythm.
When I walk in the forest, I sometimes set myself a little theme for the day — a way to stay attentive.
One time I focus only on moss, all the shades of green clinging to trunks and stones.
Another time I look for colour — what is red today?
Or I stop to feel a piece of bark, the difference between smooth and rough, between holding and letting go.
These small things bring me back to presence, without asking for meaning.
What you wrote about the silence of the forest — how it isn’t harsh, but kind — I feel that deeply. It’s as if the silence doesn’t demand answers, but simply whispers: “Stay a while.”
I think you’re very brave for going.
I’ve made a small plan for myself too — next week I’ll walk to the village and buy one flower.
And I’ll repeat that for three weeks, each time at a different flower shop.
I like giving myself a little challenge — something gentle, but meaningful. 🌷
Dear Aritha, yes, silence is not emptiness. Many things grow in it. We tend to look for it, in our apartment, in the forest, in nature, in our lives, when it becomes noisy or too much. Silence calms us, we can solve problems by thinking in silence, and mostly we just enjoy it.
TörlésI like that when you walk in the forest you set yourself a little theme and you observe it. There is so much to discover with our sight, hearing, and touch. This is especially true in the forest.
It will be a nice experience to go to different flower shops after a walk and buy flowers to decorate home, to see that there are still flowers as the summer passes. I wish you many experiences and good luck. Thank you for coming and writing nice things mixed with truths.
Éva
Hi,
VálaszTörlésVery nice blog. I am new, do you like to follow each other? I follow you number 122
https://fashionrecommendationss.blogspot.com/
Hello, thank you for being my 122nd follower. Fashion is not my life's focus, but I will try to follow your blog. Maybe I will learn from it.
TörlésKedves Éva, megpendítetted a csend témáját, ami nálam is sokszor visszatér, mióta egyedül élek (19 éve múlt...). Amikor főzéssel, pakolással stb. foglalkozok, bekapcsolom a rádiót, sőt, elalvás előtt is. Rajzolás közben is... Kivéve az írást vagy olvasást. A csend segít a befelé (magunk felé) fordulásban, hogy helyre tegyük magunkban a dolgokat, érzéseket. Ilyenkor jót tesz, szinte nélkülözhetetlen.
VálaszTörlésKedves Rózsa, azt írtam, hogy nálam sokszor még háttérben sem szól a rádió. Azért van kivétel. Reggelizés és főzés közben szól. Reggel hallgatom a híreket, az időjárásjelentést, és zenével indítom a napot. Főzés közben pedig nem zavar semmiben sem, ha szól a rádió. Teszem közben a dolgom. Egyébként csend párti vagyok. Ha a számítógép előtt ülök, blogokat olvasok, kommentelek, azt is csendben teszem. Most is csend van a lakásban. Nem tudok olvasni sem, ha nincs csend körülöttem. Ahogy írod, a magunk felé fordulásban is a csend segít. Köszönöm, hogy leírtad, hogy hogyan tudsz együtt élni a csenddel vagy a hiányával, amikor szükséged van hangokra, zenére...
TörlésKedves Éva, sokszor eszembe jutottál, tegnap a Bakonyon át, csendben figyeltem kifelé és néztem az egyre színesebb, tarkább tájat. Ma pedig bizony felvertük az erdő csendjét, gombát keresve, egymásnak oda-odakiáltva. Néha azért mert valamelyikünk talált, máskor meg, hogy ne távolodjunk el nagyon egymástól. Három unokával, hiába a három felnőtt, azért muszáj volt hangosabbnak lennünk. (A gombát természetesen bevizsgáltattuk, főleg őzlábra akadt a kis csapatunk. Holnap rántott gomba ebédünk lesz :)
VálaszTörlésrhumel
Kedves E., én is úton voltam tegnap, és az autóból figyeltem, hogyan színesednek az út mellett a fák. Szeretem, amikor elmegyünk mellettük, és gyorsan változik a látvány.
TörlésMa pedig sétáltunk az erdőben. Nem gombát kerestünk, ahhoz én nem értek, hogy melyik ehető és melyik nem. A gomba szépsége, amit észreveszek, és ezt is keresem bennük.
Sokan sétáltak ma az erdőben, napsütéses nap volt a vasárnap.Főleg gyerekekkel és kutyákkal mentek. Mind a kettő társaságát szülők és gazdik hangjai kísérték. Erdei tornapálya is volt az utunk mellett, amit főleg a gyerekek használtak, és hangosan fejezték ki tetszésüket.
Elképzelem a gomba szedéseteket a három unokával. Az lett volna furcsa, ha csendben teszitek.
Minden gombás ételt szeretek. Jó, hogy találtatok annyi gombát, hogy ebéd is összejön belőle.
Sétálj, sétáljunk... én ma ismét messzi útra indulok. Remélem séta és sok szép fotó is lesz. Márta
VálaszTörlésKedves Márta, élvezd a napokat a szöszkékkel. Sétáljatok, fényképezz, hogy mi is láthassuk!
TörlésDear Eva, you took beautiful photos of the forest. I thought the mushroom was a night butterfly! I know it is hard to walk on forest lanes with the rollator but I am glad to see you outside. I love the silence but I am glad when I go out and listen to the noises of the streets and listen to people. I love to go to Dubai where there are people from all over the world, music and agitation but them I am glad when I come home back to my silence! I agree with you there are silence we need and those we don’t like. Today it will be a silence day for me, but reading and painting! Hugs
VálaszTörlésDear Catherine, people are different. Yes, some like silence, some don't. But it's good to have a choice. If we want to get one of them, we have to go to a place where we can get our wish. Sometimes it's good to replace a quiet place with a noisy one. Then return to the silence, as you do.
TörlésToday will be a quiet day for me too. I'll be at home, doing housework, reading, watching TV. There's a program on TV that interests me.
Have a nice day! Éva