2016. január 5., kedd

Nehezen

kezdtem el a munkát, nem mondok azzal újat, hogy szívesebben maradtam volna otthon. Kint esett a hó, mínusz 7 fok volt, talán ez tette elfogadhatóvá az elindulást, hogy megjött a tél, és én munkába menet kimentem átfagyni a fehérségbe. Így jó volt megérkezni a munkahelyre, és forró csokit venni az automatából. Aztán minden ment a maga útján.
Mivel a gyerekek gyorsan végeztek a tanulással, mesélhettünk a karácsonyról egymásnak, mert azért még benne élünk.
Márta mottójára gondoltam, mely erre az évre a bátorságról szól ("Courage, dear heart", "Bátorság, kedvesem") aztán a tavalyira gondoltam, mely a boldogságról szólt. 
Tényleg kell az első lépésekhez a bátorság az első munkanapon is, de így kell ennek lennie egész évben, és a boldogság sem hiányozhat, az pedig jó lesz alapnak. 
Vagy fordítva? 
Együtt a kettő esetleg?!
Ha én is akarnék egy mottót, akkor talán Polcz Alaine egy mondatát tenném ide: "Nekem minden bajomból jöttek a jók."


4 megjegyzés:

  1. Olyan jó így együtt olvasni benneteket... Mártát meg Téged... Olyan jó, hogy vagytok ' nekem'. Köszönöm...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel jó írni blogot, az csak ráadás, ha olvasó is van.

      Törlés
  2. Mind a három, csak erre szoktam mondani azokat a rosszakat túl is kell élni, hogy jó jöjjön belőle. Annyit kapnak tőled a tanítványaid, ahogy írsz róluk, velük a helyed.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu