2016. január 8., péntek

Hétköznapi morzsák 2.

A téli szünet végén a sötétedés előtti percekben leültem egy fotelba szemben az ablakkal, és vártam, hogy besötétedjen. Láthattam, ahogy a szemben lévő 10 emeletes házban sorra gyulladnak fel a fények, én pedig várhattam, mert szakítottam rá időt, hogy nézzem ahogy mindig egy árnyalattal sötétebb lesz, és örültem. Miért ne tettem volna? Nézhettem nyugalomban a sötétedést, ez volt a lazítás számomra.
Nem lesz már így, mert elkezdődött a munka, és én ebben az időszakban éppen a munkahelyemen leszek, de ablak ott is van - igaz, hogy mögöttem található a legközelebbi -, de majd néha hátrafordulok, vagy álldogálok egy-egy percet előtte csak úgy mélázgatva, nézve, hogy a szürkéből sötétkék lesz, majd fekete, kisebb-nagyobb fényekkel pöttyözve, karácsonyt idézve.


8 megjegyzés:

  1. inkább hétköznapi csodák

    és hálanaplóba érdemes kép

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már leszedtem a fát, elraktam a dekorációkat, minden csak emlék, de lesz idén is karácsony! :-)
      Mondhatjuk csodának is, jó, ha megteremtjük magunknak, pár perc az egész, de olyan szép és békés.

      Törlés
  2. En is, nagyon szepen irtad, kulonosen az utolso mondat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha ez a véleményed.Jó volt az a közel félóra míg átment a késő délután az estébe.

      Törlés
  3. Olyan szépen megfogalmaztad a ' beesteledést' ... Én is ott voltam veled :)
    Köszönöm...

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu