2016. január 8., péntek

Hétköznapi morzsák 2.

A téli szünet végén a sötétedés előtti percekben leültem egy fotelba szemben az ablakkal, és vártam, hogy besötétedjen. Láthattam, ahogy a szemben lévő 10 emeletes házban sorra gyulladnak fel a fények, én pedig várhattam, mert szakítottam rá időt, hogy nézzem ahogy mindig egy árnyalattal sötétebb lesz, és örültem. Miért ne tettem volna? Nézhettem nyugalomban a sötétedést, ez volt a lazítás számomra.
Nem lesz már így, mert elkezdődött a munka, és én ebben az időszakban éppen a munkahelyemen leszek, de ablak ott is van - igaz, hogy mögöttem található a legközelebbi -, de majd néha hátrafordulok, vagy álldogálok egy-egy percet előtte csak úgy mélázgatva, nézve, hogy a szürkéből sötétkék lesz, majd fekete, kisebb-nagyobb fényekkel pöttyözve, karácsonyt idézve.


8 megjegyzés:

  1. inkább hétköznapi csodák

    és hálanaplóba érdemes kép

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már leszedtem a fát, elraktam a dekorációkat, minden csak emlék, de lesz idén is karácsony! :-)
      Mondhatjuk csodának is, jó, ha megteremtjük magunknak, pár perc az egész, de olyan szép és békés.

      Törlés
  2. Válaszok
    1. A blogosok gyakran érzik ezt! Én is!

      Törlés
  3. En is, nagyon szepen irtad, kulonosen az utolso mondat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha ez a véleményed.Jó volt az a közel félóra míg átment a késő délután az estébe.

      Törlés
  4. Olyan szépen megfogalmaztad a ' beesteledést' ... Én is ott voltam veled :)
    Köszönöm...

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu