Estém

Otthon ülök  a mindig olvasásra használt fotelban, pléd a közelemben - ha mégis kellene, mert nem akarok felállni a bevackolt állapotomból -, pedig meleg van bent úgyis, és egyelőre kint sincs csípős novemberi hideg, ahogy elvárnám ettől az évszaktól. 

A november esti mécsesem is ég ( kötelezően fontos pislákolás), hogy meglegyen a hangulat, mert mellkast szorongató hetem volt. Péntek éjjel 10 órás alvást igénylő éjszaka kellett, hogy másnapra a prés enyhüljön, és a szemeim helyén ne hideg vasgolyót érezzek. Ez nálam ugyanis a feszültség egyik jele. A munkahelyen vannak helyzetek, melyek nem nekem valók, de meg kell oldani önfegyelemmel, melyek aztán szorítanak rendesen, ha sikerül helyretenni az ügyet, ha nem.

Zsille Gábor verseskötete is a kezemben. Beszerzem a köteteit, lassan, de biztosan haladok, mert lapozható formában is kellenek. A neten található, elmenthető megoldás már nem mindig elég, és egyébként az írók, költők az eladott példányokból is élnek. Egyszer megtaláltam magamnak ezt a költőt( műfordítót, publicistát), és kitartok mellette.

Írhatnám, hogy Jane Austenes a jelenet, vagyis a " hősnő" verseket olvas őszi estén, de farmernadrágban vagyok, velem szemben  egy sötét TV, és kint egy autó surrog el a lakótelepi utcán. Nincs rendben valami az időutazással kapcsolatban, de nem is bánom. Itt a helyem a mostban, nem akarok örök, másra vágyó elégedetlenkedéssel élni. 

Zsille Gábor: Földfogyatkozás

Arcok érintkezése, lapok, telefonhívások

a lakótelepről, a nyár emlékiratai.

Nyugalmas őszünk lesz, gazdag, lapozásokkal

teli október - Végül beleveszünk a 

hirtelen éjszakába mindannyian.