2014. március 3., hétfő

Láttatás

Azért is szerettem olvasni Vlagyimir Nabokov: Másenyka c. művét, mert azt a tényt, hogy valaki estefelé egy vonaton utazik, így írja le, és még sok minden mást hasonlóan lírai érzékletességgel láttat:

" Amikor a vonat elindult, bement a fülkébe. Bent sötét volt, a kalauz úgy gondolta, hogy nem érdemes meggyújtani a lámpákban a kanócot, ha üresek a fülkék. Ganyin a hátára feküdt a heverőszerű ülés csíkos huzatán, és a nyitott ajtón át, a folyosó ablakán keresztül nézte az égő tőzeg füstjén át a kirajzolódó vékony drótokat és a naplemente sötét  aranyát. Volt valami furcsa és kísérteties ebben, ahogy a szürke füst áramlatai között utazott az üres, zakatoló vasúti kocsiban, érdekes gondolatok suhantak át az agyán, mintha már megtörtént volna azelőtt is, mintha akkor is ugyanúgy feküdt volna, kezét nyaka alá téve a párnának, a huzatos, zakatoló sötétben, és ugyanez a füstös naplemente söpörte végig az ablakokat dúsan és süvítve."

( Hetényi Zsuzsa fordítása)

2 megjegyzés:

  1. Szeretem az ilyen érzékletes, szubjektív leírásokat! Nem lehetett könnyű dolga a fordítónak: összetett, tömény stílus!

    VálaszTörlés
  2. Flora, sokszor gyakrabban megmaradtak bennem a leírások, mint maga a cselekmény. Nabokov mestere ennek, így gondolom, ahogy olvasom a könyveit.
    Olykor elég ennyi, és ott érzem magam:
    "A másik ház előtt, a tó fölötti széles teraszon a hársak alatt állt néhány pad és egy kerek vasasztal, középen lyukkal, hogy ott folyjon le az eső."

    Vagy:

    " Ablaka a vasúti sínekre nézett, úgyhogy az elutazás gondolata állandóan incselkedett vele.Ötpercenként mély morgás haladt át a házon, aztán hatalmas füstfelhő támadt az ablak előtt, elfedte a fehér berlini nappalt.Később újra szertefoszlott, újra látni engedte a távolban összeszűkülő sínpárokat a fekete, szétszeletelt tűzfalak között, és fölöttük a mandulatejszínű sápadt eget."
    V. Nabokov: Másenyka ( részletek)

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu