2014. január 2., csütörtök

A stopposok és mi

Megálltunk jóval a Somló-hegy előtt egy kávéra egy csárda mellett, és a folyóügyeket is el kellett intézni. Mikor ez utóbbit rendeztem volna le, egy kutyus és hallhatóan nem magyar gazdáik állták utam egy pillanatra. Akkor láttam őket először, mint később kiderült életük első magyar kávéját itták.
Mikor eljöttünk onnan az aznapi jó cselekedetünket is megtehettük. Az említett fiatal olasz pár kutyástól sok-sok hátizsákkal, sátrakkal autóstoppolt, és mi felvettük őket.Nem kicsit kellett átrendezni miattuk a hátsó ülést és a csomagtartót. :-)
Firenzeiek voltak, és a lány Szentpéterváron található egyetemére mentek vissza, ahol oroszul tanul. Lassan haladtak a cél felé, mert kevesen állnak meg ennyi csomag és a kutya láttán. Pénzük alig, kutyát sincs kire hagyniuk, nem tudtak másképp utazni. 
Beszélgettünk az úton, érdeklődők voltak, és mi is. Be nem állt a szánk. Jól tettük, hogy felvettük őket, kölcsönösen "jól jártunk", és a kutya sem pisilte össze az autót, és egyebet sem produkált!:-D
Az angol nyelv pedig kapu a világra!



U.i.: A csárdában egyébként meleg kemence várt miket, és ott ahol nem volt éppen kukorica le lehetett a padkára ülni, és a hátat melegíteni. Én is így vártam a kávém. 
Hogy szállhat hirtelen az bele az ember legközepébe a béke? Talán egy ilyen padka kell hozzá, mert nagyon jól éreztem ott magam.

12 megjegyzés:

  1. Válaszoltam :)
    A padka, az jó lehet :) Te meg nagyon jó vagy! <3

    VálaszTörlés
  2. Mági, megtaláltam, köszi a választ!
    :-)

    VálaszTörlés
  3. A régiek életének nemhiába volt a középpontja. Izgalmas utatok volt!

    VálaszTörlés
  4. Holdgyöngy, egyik nap reggel indultunk, másnap este érkeztünk vissza, de igyekeztünk testileg -lelkileg jelen lenni az úton. Még a Balatonra is elmentünk 1-2 órára.Sokat bele lehet sűríteni 2 napba úgy, hogy nem fárasztó és nem is zsúfolt. A veszprémi utunkat tettük kirándulóssá.
    Kemencepadka, kemencesut! Hallottam róla anyutól, nagymamáméktól. A kemencesutban anyu aludt is.

    VálaszTörlés
  5. nekünk sose volt kemencénk, de ismerem ezt az érzést, a kandallónknak támaszkodtam mindig ki is égettem egy csomó pulóverem:(
    (a kemence, azt hiszem veszélytelenebb ilyen szempontból:)

    VálaszTörlés
  6. Aliz, nem állt fenn a pulóverem kiégetésének veszélye. :-)
    Gyerekkoromban cserépkályhánk volt, egy fotelból a talpam melegítettem mindig odatámasztva, úgy tanultam.

    VálaszTörlés
  7. Nekünk volt kemencénk! Abban sült a házi kenyér és a mézédes a sütőtök is. Volt kuckó, padka, derékmelegités is!

    VálaszTörlés
  8. Rózsa, nagymamáméknak volt, én még emlékszem rá.A konyhából fűtötték és a szobát is melegítette.Szerintem úgy 6-7 éves lehettem, mikor cserépkályha lett helyette, mert haladni kellett a korral(?)

    VálaszTörlés
  9. Igazi "találkozások" - és milyen jól leírtad, szinte láttam az egészet. Valahogy beleférne egy jó kis "filmbe". Jó volt olvasni!:).

    VálaszTörlés
  10. Krikszi, jó volt. Kérdeztek a magyar nyelvről, Budapestről. Mi az ő életükről, Szentpétervárról.Érdekelte őket hogy mi az, hogy csárda, van-e máshol is stb.
    Írtak a vendégkönyvbe, később ugyanoda mentünk vissza vacsorázni( estebédelni?), és M. is írt közvetlenül utánuk, mikor meglátta a mondataikat.
    Ugyanis azt írták bele, hogy nem tudják, hogyan tudnak továbbmenni, ki veszi fel őket.M. leírta, hogy mi voltunk azok, akik továbbvittük őket!:-)))

    VálaszTörlés
  11. Pár mondatot még oroszul is váltottunk, de nehéz volt, mert ha idegen nyelvről van szó, minden angolul jut eszembe már.Kell egy kicsit oroszul olvasnom, felfrissítenem a tudást( újra tanulnom?), mert nem akarom elveszíteni ezt a nyelvet sem.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu