Tegnap a lehúzott redőny miatt nem vettem észre, hogy kint beborult az ég.
A dörgést hallottam meg, és felhúztam a redőnyt. Villámlott, esett már az eső is, és a nagy hőségből lassan 27.4 fok lett. Kinyitottam az ablakokat, és már nem a forró levegő jött be.
Végre valami történt. A vizes úton az autók kerekeinek surrogását szerintem két hónapja nem hallottam.
Előkerült egy esernyő is az utcán. Több is, csak képek nincsenek róluk.:)
Egy galamb szállt le a járdára, amely már nem volt forró.
Az utolsó képen futó ezüst csík valóban az esőtől fénylő járda, és nem csak a hetek óta tartó vágy és képzelet szüleménye.
Kovács László: A nyári eső illata-részlet
"...Életem körbeveszi a beton,
de el tudok merengeni eső
után itt is a nyári illaton.
Panelház szobájában átlépi
az időt, teret fent a csillagom,
illatokkal beszivárog a múlt,
emlékekkel, a kitárt ablakon."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése