Vers

Rainer Maria Rilke: Őszi nap

Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt.

Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek,

s a mezőket szélbe borítva szeld.

Késő gyümölcsöt sürgessen szavad;

add, még két napjuk délszakibb lehessen,

s amit kezdtél velük, kiteljesedjen,

csöpp el ne vesszen dús fürtből zamat.

Nem épít már, ki most hajléktalan.

Hosszú magányra vár, ki most magányos.

Virraszt: olvasáshoz, levélíráshoz,

és az allékat járja nyugtalan,

mikor a szél hullt lombot hajt a fákhoz.

Tandori Dezső fordítása

Haladok útjaimon, melyek néha nem tudom hova vezetnek, de kevesebbek ezek, mint a végcélt is látók, mert szívesebben tudom, hogy hova jutok a már ismert utakat járva. Előre eltervezős vagyok inkább, mint a hirtelen ötletek embere. 
Ezért talán kevesebb új dolgot ismerek meg, de a meglévőket mélyebben. 
Legalábbis így hiszem.