2015. július 17., péntek

Tanulni


"Ameddig meggyőződésünk, hogy valami vagy valaki másra van szükségünk ahhoz, hogy teljesek legyünk, nem kerülhetünk meghitt viszonyba senkivel. Erre csak akkor kerülhet sor, ha teljességünk tudatában lépünk kapcsolatba másokkal, azzal a szándékkal, hogy megmutassuk, kik vagyunk. Ez nem történhet meg, ha egy kapcsolat elsődleges célja, vélt szükségleteink kielégítése, az általunk érzett hiány pótlása.
Hasonlóképpen nem élhetjük meg saját érzéseinket, nem tárhatjuk fel lelkünk mélységét, ha kényszeresen keressük a boldogságot tárgyakban, anyagokban vagy emberekben. Ha vissza akarunk emlékezni kik is vagyunk, tudatos elhatározással befelé kell fordulnunk. Ameddig nincs bátorságunk megtenni ezt a lépést, csak tovább ámítjuk magunkat délibábot kergetve, s csak homokot találva."
Lee Jampolsky




Olyan sokat tanultam az elmúlt hónapokban, mélyen magamba nézve (valamint nézetve azon a bizonyos osztályon), és felismeréseimet már alkalmazom. 
Mekkora lecke volt ott bent lenni, és gondolatokat adva, kapva kihozni őket magammal a világba. Mert minden valami miatt történik, ennek így kellett lennie, ott kellett lennem, és gazdagodva kijönni.
Még egy fontos: " Nem változtathatok meg másokat, viszont szemlélhetem őket másként."
Lee Jampolsky*


*Gyógyítsd meg az elméd c. könyvéből vannak az idézetek.

10 megjegyzés:

  1. Hú, de nehéz ez!!!! Hiszen társas lények vagyunk, keresem,hol a határ és tudom is, csak......Elfáradtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, elfáradunk, és társas lények is vagyunk, és kell egyedüllét is, önismeret is, és mások ismerete is és, dolgozik az egónk, a félelmünk, a szeretetre vágyásunk, függünk, de szabadság is kell, és adunk is, kapunk is, és...
      Hiszen tudjuk!
      A lenti idézet azért tetszik, mert más szemüvegen át is nézhetjük az embereket, nem belebonyolódva az életükbe, nem magunkra véve mindenki búját-baját. Így is adhatunk, szerethetünk, és talán nem is fáradunk el annyira. A pszichiáterek is végighallgatnak, tesznek az emberekért, mégsem omlanak össze egy- egy terápiasorozat után. Láttam, tapasztaltam.

      Törlés
    2. Kiemelve a könyvből egy-egy idézetet talán nem szerencsés, ha nincs meg, próbáld meg beszerezni a könyvet. Megéri!

      Törlés
    3. Szuper az idézet,nagyon is jó lehet a könyv.Folyamatosan tanulok én is.
      Köszönöm az idézetet!!!! Írjál máskor is belőle!!!!

      Törlés
  2. Becsüllek, hogy erre is tanulásként tudsz nézni! Hajrá Éva!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Egyébként meg nem lehet másképp nézni. Szeretek tanulni is helyzetekből, és ha nem így nézném, akkor rosszat tenne.

      Törlés
  3. nekem ezekkel a könyvekkel csupán annyi a bajom, mint az idézetekkel a fészbukon...

    egyetértek veled: kiragadva már mint tövéből levágott virág , nem az már, mint eredeti helyén
    érthetetlen, illetve talán nem azt értjük a szavakon, amire eredetileg szánták...

    mindenki más,
    másmilyen életében más történésekkel, más személyiségjegyekkel, és szükségletekkel, elhívással-feladattal....

    és minden helyzet is egyedi...

    (és akkor még a leírt szavak és a kimondottak között (hangsúllyal, mimikával) tudjuk mekkora különbség lehet )

    nagyon szeretem benned, hogy nyitott vagy minden tanulásra, (hisz életünk végéig tanulunk, csak vannak, akik nem akarják...meg is isszák a levét )

    a fenti idézetre, ha megengeded, annyit szeretnék elmondani, hogy lehet általában igaz lehet annak, aki éppen egészséges testi-lelki-szellemi életét éli, de aki bajban van, attól ne várja el senki, hogy egyedül birkózzon, ...dührohamot kapok, ha olyankor marad "diszkréten" távol, amikor tennivalója lenne az ember életében !!!!!!!!

    nekem valahogy ebben az idézetben a REJTETT tiltás dominál, de nem ad útmutatást...: pl "NE ragaszkodj a másikhoz", "NE keresd a boldogságot"..."Ne kifelé fordulj, hanem befelé....

    de aki bajban van, az egyébként is befelé fordult, és ezzel a bölcselkedéssel csak kotorászhat a homokban, ha nem segítenek neki, mit keressen:
    iszonyat mennyiségű kihívás van az életünkben, szüntelen változás a ménkűnagy mennyiségű (és szélsebesen növekvő)információhalmazokkal...
    saját felelősségem, hogy ne mások kénye-kedve szerint dolgozzak-tanuljak-pihenjek...hanem ISMERJEM magam, tudjam, hogy milrt dolgozok, miért tanulok, miért pihenek, és legyen elég rálátásom :
    -honnan jövök (családi örökség: képességek, személyiség-örökségek ; meghatározó benyomások:könyvek, filmek, események, mások szükségletei ; tanulmányaink ; belső gátjaink; stb )
    - ki vagyok (ajándékok, talentumok, kompetenciák..."elszenvedő" vagyok, másokat hibáztató, vagy "tanító"...elég "erős"-e, hogy a jótulajdonságait elhiggye, vagy hibáknak látja, mint környezete (pl. precíz, aprólékos, nehezen döntő, lassan változó, szabálykövető, stabilitásra törekvő, konfliktuskerülő ember csodálatos lehet, de ha a környezete kritizálja, és lenézi ezért, sőt akarattal befolyásolja, és kihasználja saját kényelmére, ő egy darabig hagyja, aztán kimerül...., sőt elhiszi, hogy értéktelen...
    - merre tartok

    ez a három az alap
    ha ezekre nem gondolok, maszatolás minden "bölcs " mondat

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a részletes véleményed, Katalinom. A könyv elolvasva számomra jó, és azért olvastam ceruzával, mert a nekem megfelelő, hasznos gondolatokat aláhúztam. Persze, hogy mindent nem fogadunk el.:-)
      Nem reagálok részletesen a kommentedre, véleményként veszem, és nagyon értékelem. 3x is elolvastam! :-)

      Törlés
    2. ölellek

      (én beleszerettem a Donders könyvembe most :)) (nyilván ennek is oka van :))))))))))))

      Törlés
    3. Utánanéztem Dondersnek. Nem ismertem őt eddig. Valahogy így tanul az ember a blogostársaktól. :-)

      Törlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu